A hasnyálmirigy egészsége
A hasnyálmirigy a hasüreg hátsó részében, a gyomor mögött, a test hossztengelyére merőlegesen helyezkedik el mintegy 12-15 cm hosszúságban. Anatómiailag 3 részből áll: a legszélesebb a fejrész, a keskenyebb a test és a farok. Fő tömegét a külső elválasztású mirigyek képezik, melyek az emésztésben rendkívül fontos, mintegy húszféle emésztőenzimet termelik.
A hasnyálmirigy állományában elszórtan található ún. Langerhans-szigetek viszont hormonokat, mindenekelőtt a cukoranyagcseréhez nélkülözhetetlen inzulint termelik. A hasnyálmirigy tökéletes működése tehát elengedhetetlenül fontos a manapság rendkívül gyakori cukorbetegség szempontjából.
Nemzetközi statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák előfordulása világszerte emelkedik. Kialakulásának gyakorisága a korral nő, főként 60 éves után jelentkezik, de a 30 évesek körében sem ritka.
A hasnyálmirigyrák alattomos, a korai időszakban alig, vagy csak nehezen felismerhető megbetegedés, tüneteket többnyire már csak előrehaladott stádiumban okoz. A kiindulási helytől függően eltérő tünetek magyarázata, hogy például a feji részből kiinduló daganat növekedése során elzárja a hasnyálmirigy kivezető csövét és a szomszédságában lévő közös epevezetéket is. Ezáltal sárgaságot és emésztési zavarokat okoz. Ezzel összefüggésben érdemes fokozott figyelmet fordítanunk az epeköves panaszok megfelelő, időbeni kezelésére.
A testi és farki részből kiinduló daganatok viszont görcsös fájdalmat idéznek elő, amely a hátba is kisugárzik. Elhelyezkedéstől függetlenül, előrehaladott stádiumban jellemző tünete a nagyfokú étvágytalanság és súlyvesztés, a hányinger és hasmenés, a gyors testi leromlás.
A hasnyálmirigyrák a nyirokereken keresztül igen gyorsan átterjedhet a környéki nyirokcsomókba, gyakran a szomszédos szervekbe, és a vérpályákon át a szervezet távoli szerveiben – elsősorban a májban, a tüdőkben és a csontokban – áttétek alakulhatnak ki.
A hasnyálmirigyrák diagnosztizálása igen sokirányú, összetett vizsgálatot igényel. A betegek többnyire ismeretlen eredetű fogyás, fáradékonyság, gyengeség vagy hasi fájdalmak, esetleg sárgaság tüneteivel keresik fel az orvost. Gyógyítására csak akkor van esély, ha a legkorábbi stádiumban – még mielőtt terjedni kezdene – felderítésre kerül. Az esetek mintegy 80%-ában azonban előrehaladott stádiuma miatt a gyógyulás reményével kecsegtető műtét nem végezhető el. A viszonylag hosszabb túlélés elérésére az egyetlen lehetőség a hasnyálmirigy rákosan beszűrt részének sebészi eltávolítása. Olykor a sebészi kezelés eredményének javítására besugárzást is alkalmaznak a műtétnél visszamaradt ráksejtek elpusztítására. Kiegészítő kezelésként kemoterápiát, illetve újabban biológiai és immunterápiát is kezdenek már alkalmazni. Nagy erőfeszítések folynak a világ vezető rákintézeteiben a jelenleginél eredményesebb kezelési módok és a hasnyálmirigyrákos betegek életminőségét javító eljárások, gyógyszerek kifejlesztésére.
Jóllehet a hasnyálmirigyrák okát egyelőre nem ismerjük, számos olyan tényező van, melyekről jól tudjuk, hogy előfordulásának gyakoriságát nagymértékben befolyásolják. Ilyen mindenekelőtt a dohányzás. Dohányosok körében 3-5-ször gyakoribb a hasnyálmirigyrák kialakulása, tehát abbahagyásával jelentősen csökkenthetjük e súlyos betegség kockázatát. Arra is vannak adatok, hogy a sok hús fogyasztása által jellemzett magas zsírtartalmú táplálkozás szintén veszélyeztető tényező. Számos közleményben kockázatnövelő tényezőként említik még a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztást is. A tudomány jelenlegi állása szerint a megelőzés kulcskérdése az életmód, a tudatosan alakított egészséges táplálkozás, és a káros szenvedélyek mellőzése.
