Keresés
Close this search box.

A kommunikáció müvészete

//

Itt a tanév kezdete, s ahogy a diákok újra visszaülnek a padba, ismét meglepetten szembesülnek a ténnyel, hogy tanáraik egészen más nyelvet beszélnek, mint ők egymás között. A villámgyorsan cikázó SMS-ek, MSN-ek következményeként már nemcsak írásban, de élőbeszédben is rohamosan terjed a szófoszlányok, rövidítések alkalmazása. Mi sem bizonyíthatná ezt ékesebben, mint hogy Új-Zélandon immár hivatalossá is tették az SMS-nyelvhasználatot.

Nyelvfejlődés vagy visszafejlődés?

Manapság egyre ritkábban hallunk a gyerekek, fiatalok és egyes felnőttek szájából szabatosan megfogalmazott, csúnya szavaktól mentes, szép beszédet. Nyelvezetünk egy olyan átalakuláson megy át, amely a magyar nyelv kultúrájának sorvadásához vezethet. A köznyelv egyre szegényesebb mind szókincsében, mind nyelvtani szerkezeteiben. A hétköznapi – főként írásbeli – kommunikáció egyre jelentősebb részét kitevő SMS-ek és MSN-ek célja: minél több információt leírni minél kevesebb karakterrel, s ezzel minél több pénzt spórolva. E törekvés teljesen érthető, a bökkenő csak ott van, amikor a beszélt nyelvben is megjelentek ezek a kifejezések, méghozzá egyre gyakrabban, egyre több helyen és egyre nagyobb tömegben.

SMS-kódok

Íme egy kis ízelítő a fura „szavakból”, melyeket mi annak idején megmosolyogtunk a Mézga család meséjében, Köbüki Öcsi szájából. Ki gondolta volna akkor, hogy az az utópisztikus képtelenség egy generációval később már hétköznapi valósággá válik, melyben gyerekeink, unokáink megértéséhez lassan szótárra lesz szükségünk: h – hogy, vok – vagyok, meek – megyek, valszeg – valószínűleg, sztem – szerintem, jó8 – jó éjt, bnő – barátnő, np – no problem, nm – nincs mit, hnap – holnap, vunk – vagyunk, meik – melyik, tok – tudok, tom – tudom, szal – szóval, vaok – vagyok, hp – házi pálinka, vhova – valahova, vhol – valahol, 7fő – hétfő, azszem – azt hiszem, vszínű – valószínű, rem – remélem, szól6sz – szólhatsz.

A nagybetűk kiejtés szerinti formájukban illeszkednek a szavakba, illetve a hosszú egyjegyű mássalhangzókat helyettesíthetik: lSZ – lesz, mNt – ment, rM – remélem, rNdLésN – rendelésen, hLYeT – helyett, nMfLLYteTML – nem felejtettem el. Az ‘X’ helyettesíti a ‘ksz’ betűket: lax – laksz, taláxunk – találkozunk. A ‘C’ helyettesíti az ‘sz’-eket: köc – kösz, lecek – leszek.

Szövegértési gondok

A pedagógusok, és a tankönyvek nyelvezete minőségében más, mint a diákok egy részéé, ebből adódóan előfordul, hogy a gyerekek nem értik meg a tanár magyarázó szövegét., aki általában pontos nyelvtani rendben, szabályos mondatalkotással, választékosan fogalmazza meg mondandóját. A felgyorsult (gyakran hadaró) és leegyszerűsödött nyelvezetet használó gyerekek számára ez sokszor túl bonyolult, túl lassú és túl körülményes. Ők a lényeget várják, egyszerűen, gyorsan, tömören, lehetőleg tőmondatokban.

Természetesen a társadalmi különbségek e téren is érvényesülnek. A hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy épp tanulásban akadályozott gyermekek egészen másfajta nyelvhasználatot tanulnak meg, mint a középosztálybeli gyerekek, vagy a jobb módúak. A szűk nyelvi kódokat használó gyerekek szegényes szóhasználattal rendelkeznek, mondataik rövidek, egyszerűek, sokszor befejezetlenek. Beszédükben, fogalmazásaikban sok a jelentéssel nem bíró kötőszó (így, aztán, és, mert), helyettesítő szó (izé). Jelzőket és határozószókat mereven és korlátozottan használnak. Összekeverednek az érvelések a következtetésekkel. Érzelmeik kifejezése is szegényes, beszélt nyelvük így személytelen lesz. Emiatt gyakran elszigetelődnek, s ezért környezetüket hibáztatják.

Kommunikációs zavar

A kétféle nyelv használata kommunikációs zavart hozhat létre tanár és diák között. A gyerek néha csak akkor érti meg a formális nyelvet használó pedagógust, ha azt lefordítják neki. A számára idegenül ható nyelvhasználatot elutasítja, nem képes azt befogadni, ennek eredménye a mechanikus tanulás, amikor a betanult szöveget a következő órára elfelejti. Nem csoda, hiszen önmagától képtelen a bonyolult mondatfűzésre, a tankönyv nyelvezetét csupán értelem nélkül bemagolja.

Beszéd és gondolkodás

Beszédünk és gondolkodásunk között szoros egység áll fenn. A beszéd egy intellektuális művelet, gondolataink verbalizálása. A gondolkodás és beszéd egységében a gondolkodásé a vezető szerep. Beszédünk szerkezetét a nyelvtan, míg gondolkodásunk szerkezetét logikánk határozza meg.

Az olvasás jelentősége

A gyermek beszédbeli és értelmi fejlődésében igen fontos mérföldkő az olvasás elsajátítása. Az olvasás sajátos gondolkodási művelet, mert az írott szöveg megértése nehezebb feladat, mint a beszédé. Ez utóbbit segítik a hanglejtések, szünetek, hangsúlyozások. Az önálló olvasás képessége bizonyos értelmi színvonalat feltételez, de további szellemi fejlődéshez is vezet. Olvasáskor a gyermek megtanulja egészen új módon, összefüggően felépíteni beszédét.

Az „írott beszéd” művészete

Az írás elsajátítása, az azon keresztül történő kifejezés még magasabb szintű gondolkodási műveletet feltételez. Az írásba foglalt gondolat még tervszerűbb, átgondoltabb, tömörebb. Eleinte a gyermek fogalmazásaiban az élőbeszéd dominál, vagyis úgy ír, ahogy beszél. Később kifejezésmódja egyre átgondoltabbá, logikailag felépítettebbé válik. A szóismétlések elkerülése a szókincs fokozatos bővítésével érhető el.

Neveljük gyermekeinket olvasóvá!

Az értelem, a gondolkodás sokat fejlődhet, ha a gyermek olvas. Ne legyen számára az olvasás kudarcélmény! Biztosítsunk elegendő időt, hogy saját egyéni fejlődési ütemében sajátíthassa el a betűket, az összeolvasás képességét, hogy ne gyötrelem, hanem sikerélmény legyen számára, ha önállóan el tud olvasni egy mesét! Már az egészen kicsi gyermekben is erősíthetjük az olvasás szépségét, ha gyakran élményhez juttatjuk azzal, hogy mesekönyvből mesélünk neki. Nem is gondolnánk, mekkora lépést tehetünk ezzel az olvasóvá nevelés útján!

Játékötlet hétvégére

A betűkön kívül gyermekeink fejlődését szolgálják a szabad levegőn végzett nagymozgások mászókán, hintán, ugrálókon, valamint az egyensúlyozó és ügyességi játékok is. Ezért ajánlok hétvégére egy rég elfeledett ügyességi játékot, a golyózást:

Legyen minden játékosnak 5-5 golyója (üveg, vas vagy keményfa). Egy faltól fél méterre húzzunk a fallal párhuzamos vonalat. Erre a vonalra, egymáshoz viszonylag közel, tegyen mindenki 1-1 golyót. A vonaltól kb. 3 méterre húzzunk egy másik vonalat, innen lehet majd gurítani.

Ha valaki eltalál egy (vagy több) álló golyót, azt (azokat) és a sajátját is felveszi. Ezután mindaddig guríthat, míg eltalál egy golyót. Ha elvéti, a következő játékos gurít. A játék addig tart, míg valaki el nem nyeri az összes földön lévő golyót.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!