A szívinfarktus manapság már nem csak a férfiak „kiváltsága”. Ne csodálkozzunk ezen! Az egyre egészségtelenebb táplálkozásból, és az egyre mozgásszegényebb életmódból a nők is derekasan (helyesebben egyre vastagodó derékkal) kiveszik a részüket. Nem is beszélve a dohányzásról, ahol – egyes magyar felmérések szerint – az egyetemista lányok már átvették a „vezetést” a fiúktól.
A tény, hogy Magyarország a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát tekintve az „élbolyba” tartozik, igen kevéssé fogható nemzetünk genetikai adottságaira, sokkal inkább betudható felelőtlen magatartásunknak, az egészségtudatos életvezetés hiányának.
Egyre szaporodnak a dohányzást korlátozó intézkedések, a cigaretta villámgyors presztízsvesztésének vagyunk szemtanúi. Ennek oka, hogy minden várakozást felülmúlóan rossz adatok jelentek meg világszerte a dohányzás káros következményeiről. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a dohányosok átlagosan tíz évvel előbb halnak meg, és előtte még tíz évvel többet betegeskednek, mint a nem dohányzók. Mintegy 25 gyakori és többnyire halálos kimenetelű betegség hozható vele egyértelmű összefüggésbe. A dohányzás okozza az infarktusok 25-30%-át. Jó hír viszont, hogy ha sikerül leszokni, már néhány hónap múlva csökken e súlyos betegségek esélye, és pár évvel később a nem dohányosokkal azonos szintre kerül. A dohányzásról, a leszokás lehetséges módszereiről, és legfőbb állomásairól részletesen írtam az előző lapszámokban megjelent „Egy pakli élet” c. sorozatomban.
A dohányzással ellentétben a túlsúly mindig is „ciki” volt, és még ma is az. Bármennyire is hangsúlyozzuk, hogy élethosszig lehetünk vonzóak és csinosak, a valóságban a házasság, a gyerekszülés vagy éppen a menopauza után sokan elengedik magukat, mondván: „most már minek”. Pedig a hiúság elmúltával az elhízás terén az egészségügyi szempontok éppen ebben az életkorban válnak elsődleges fontosságúvá. A túlsúly (testtömeg-index 25 felett), és ezen belül főként a megnövekedett has-körfogat (nőknél 80 cm felett – testmagasságtól függetlenül) a legfőbb rizikófaktorok közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. A testsúly kontrollja tehát életkortól és családi állapottól függetlenül mindvégig létfontosságú.
A metabolikus szindróma, azaz a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a magas koleszterinszint rendkívül gyakori a fejlett országokban, különösen hazánkban, így minden honfitársunk veszélyeztetett. Gyakran két-háromszor annyi kalóriát, és akár tízszer annyi konyhasót fogyasztunk, mint száz évvel ezelőtt élt felmenőink. Engedje meg a kedves olvasó, hogy a hazánkban egyre jobban terjedő török, perzsa és arab konyhára felhívjam a figyelmét, az általuk használt ételek kedvező összetétele miatt. Táplálkozásunknak ugyanis kiemelkedő szerepe van a 140/90 Hgmm alatti vérnyomás, a 6,0 mmol/l alatti éhgyomri vércukor-, illetve az 5,2 mmol/l alatti koleszterinszint hosszú távú fenntartásában.
Kár lenne szigorúan meghatároznunk a „legegészségesebb” sportot, a heti edzés-adagot, az elérendő pulzusszámot, az elégetendő kalóriamennyiséget, mindez utópia, amikor az „otthoni garázsból ki, a munkahelyi garázsba be”verzió miatt a testmozgás minimális formáját is nélkülözzük. Bicikli, futás, labdajáték, tánc, torna, edzőterem, úszás, tenisz… mindegy, lényeg, hogy megterheljük egy kicsit a keringést, izzadjunk és lélegezzük át a tüdőnket. A túlsúlyosok kezdhetik akár egyszerű sétával is. A sportnak nemcsak a kalóriaégetés, azaz a testsúlykontroll a célja. Jó, ha tudjuk, hogy a túlsúlyuk ellenére rendszeresen edzőknek nem rosszabbak a megbetegedési mutatóik, mint a lusta karcsúaknak!
Az érelmeszesedési rizikója csökkenthető még rendszeres relaxációval, vegetáriánus étkezéssel, bizonyos gyógyszerekkel és táplálék kiegészítőkkel, ám óva intenék attól, hogy bármelyikkel áltassuk magunkat addig, amíg a fent leírtak teljesítéséért meg nem tettünk minden tőlünk telhetőt
Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
Info: www.korkontroll.hu
