A hipertónia 30 éven alul mintegy 20%-os gyakorisággal fordul elő, 60 év felett az arány – népcsoporttól függően – 40-65%, s 70 éves kor felett átlagosan 70%. Előfordulása a latin-amerikai országokban (Brazília, Chile, Kuba) a legmagasabb, és Kínában, Indiában a legalacsonyabb. Egyes afrikai és ázsiai térségekben még a 70 év felettiekben sem éri el a 35%-ot, kivéve a nagyvárosokban élőket, akiket már megfertőzött a „nyugati életstílus”.
Az etnikai tényezőkön kívül a genetikai okokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ugyanis a hipertóniára való hajlam örökölhető, emellett a nemek szerint is eltérést tapasztalhatunk. Az ösztrogén és progeszteron hormon védi a fogamzóképes nőket egészen a változó korig, majd a megfigyelések szerint 60 év felett már a nők körében gyakoribb a hipertónia. Nőknél a legalább 5 évig szedett fogamzásgátló tabletta 2-3-szorosára növeli a rizikót, különösen 35 éves kor felett.
A magas vérnyomás szervi okai között első helyen szerepel a vesebetegség, de közrejátszhat a belső elválasztású mirigyek fokozott hormontermelése, egyes gyógyszerek okozta elváltozások, illetve pszichés betegségek is.
Az esetek 90%-ában azonban környezeti tényezők okolhatók, melyek között 77%-os gyakorisággal szerepel a túlsúly. A magyar lakosság 40%-a „csak” túlsúlyos, 20%-a viszont már elhízottnak tekinthető. Az oki összefüggést bizonyítja, hogy a fogyás már önmagában is vérnyomáscsökkenéssel jár. (1kg-os fogyás kb. 1,5 Hgmm-rel csökkenti mindkét vérnyomás értéket).
A só és a vérnyomás összefüggései egyértelműek, sajnos a magyar konyha a túlzott sózásról is ismert, ráadásul a tartósított élelmiszerek, hentesáruk, konzervek még ezt is felülmúlják. Összehasonlításként: az ideális mennyiség 15 helyett maximum 5g/nap lenne!
A dohányzásról röviden: a nikotin emeli a pulzusszámot, a szív munkáját, a szénmonoxid és kátrány pedig károsítja az erek falát, ami agyér-betegségekhez, érszűkülethez, érelmeszesedéshez vezethet (még passzív dohányzás esetén is). Egyetlen cigaretta elszívása 10-15Hgmm-es szisztolés és 5-10Hgmm-es diasztolés vérnyomás-emelkedést, illetve 15-20 pulzusszám-növekedést okozhat. Már 20 szál cigaretta elszívása 6-szorosára növeli a szívinfarktus kockázatát. A nem dohányzó férfiak viszont 8,6, míg a nők 7,6 évvel élnek tovább. (Hazánkban a 14 éven felüli lakosság 34%-a, ezen belül a középiskolások fele (!) dohányzik.)
Az alkoholról tudjuk, hogy nagymértékben méreg, kismértékben orvosság. 50g-nál több alkohol méreg a szívnek, emeli a vérnyomást, csökkenti a szív összehúzódási képességét, mérsékli a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Magas vérnyomással csak ritkán, és 30g-nál kisebb mennyiségű alkoholt ihatunk (2 pohár sör, 3dl vörösbor).
A mindennapi stressz hatására nő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok termelődése (adrenalin, noradrenalin), ami hipertóniához vezet. Feszült élethelyzetekkel sajnos már iskolás korban is találkozunk, ami később a munkahelyeken csak fokozódik. Emellett magánéleti események is okozhatnak hipertóniát, sőt depressziót is. Kérjünk pszichoterápiás segítséget a stressz megfelelő kezelésére, végezzünk autogén tréninget, jógát és meditációt!
A magas vérnyomás legtöbbször hosszú évekig nem okoz panaszt, ezért is nevezik „néma gyilkosnak”. Tünetek hiányában az érintettek nem tekintik magukat betegnek, s már csak az évek során észrevétlenül kialakult súlyos szövődmények okozta panaszokra figyelnek fel. Ne várjuk meg ezt az állapotot, tartsuk vérnyomásunkat a fent javasolt életmódbeli változtatásokkal, kiegészítő terápiákkal, s ha kell, gyógyszerekkel 140/90 alatt!
Dr. Barna István
egyetemi docens, kandidátus, a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára
