Keresés
Close this search box.

Fáj a fejem!

//

A fejfájás korunk egyik népbetegsége, hazánkban kb. egymillió migrénes van, és még többen szenvednek a visszatérő fejfájás egyéb formájáitól. Ez a tíz leggyakoribb ok egyike, amivel orvoshoz fordulunk. Többnyire csupán tünet, mely az alapbetegség gyógyulásával elmúlik, ám makacsul, rendszeresen visszatérő fajtái sajnos nehezebben kezelhetők. Cikkünkben a fejfájás főbb típusait, lehetséges okait és kezelésének módjait tekintjük át.

Mulandó fejfájások

A fejfájás banális, múlandó okai lehetnek fertőzések, stressz, napszúrás, számítógépezés, rossz levegő, nikotinmérgezés (gyakori!), másnaposság és egyebek. Egyes gyógyszerek (altatók, nitrát tartalmú készítmények, fájdalomcsillapítók) mellékhatása is lehet fejfájás, ami elindítja az ördögi kört, hiszen újabb fájdalomcsillapítót veszünk be. Rendszeres koffeinfogyasztóknál is gyakori – elvonási tünetként jelentkezik, ha nincs meg a szokott adag.

A fejfájás, mint tünet

Migrén

A migrén rendszerint fiatal korban kezdődik, nőknél háromszor gyakoribb. Rohamokban jelentkező, féloldali, igen erős, lüktető, fizikai terhelésre súlyosbodó fájdalom, melyet hányinger, hányás, fény- és zajérzékenység kísérhet. Kialakulásának bevezető tünetei lehetnek: látás- vagy beszédzavar, végtagzsibbadás, szédülés, hangulatváltozás. A rosszullétek 4-72 óráig is eltartanak, és havonta többször ismétlődhetnek. A napi tevékenységet erősen korlátozzák, sőt lehetetlenné is tehetik.

Oka egyesek szerint az agyi erek hirtelen szűkülete, majd azt követő tágulata, melyben központi szerepe lehet az érszűkítő hatású szerotoninnak. Közismert az ösztrogén hatása: a menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedése esetén is gyakoribb, terhesség alatt enyhül a migrén, menopauzában pedig megszűnik. Időjárási frontok (légnyomásváltozás), bizonyos élelmiszerek (citrusfélék, sajtok, csokoládé, vörösbor, szardínia, ételszínezékek, tartósító szerek) vagy illatok, sőt az alváshiány és a stressz is migrénes rohamot válthatnak ki.

Tenziós (feszítő) fejfájás

Ez a leggyakoribb, szinte mindenki megtapasztalja élete során. Nyomó, feszítő, rendszerint kétoldali mérsékelt fájdalom jellemzi a homloktájon vagy a tarkó környékén. Vállövi izommerevség és fájdalom is társulhat hozzá. Fél órától akár egy hétig is eltarthat, kísérő tünetei nincsenek, legfeljebb hányinger fordulhat elő. Kialakulásában a váll, nyak és fej izmainak tartós megfeszülése játszik szerepet, melyet főként pszichés stressz (valami nagyon nyomja a vállunkat), ülőmunka és kevés mozgás idézhet elő.

Cluster

Viszonylag ritka, főként középkorú, dohányos férfiaknál jelentkezik. Nevét a rohamok jellemző halmozódásáról kapta. Súlyos, mindig féloldali, a szem környékén vagy a halántéktájon jelentkező éles, hasító fájdalom, amely hirtelen, előjelek nélkül kezdődik, és kb. 15-180 percig tart, 1-8 naponként, általában a nap ugyanazon időszakában jelentkezik, gyakran elalvás után 1-2 órával vagy hajnalban. Kísérő tünete az azonos oldali szemen szűkebb pupilla, bevörösödött kötőhártya, duzzadt, csüngő szemhéj, könnyezés, továbbá orrfolyás, arcpír és a homlok izzadása. Alkoholfogyasztás, nitrát tartalmú gyógyszerek, fülledt meleg vagy éppen hideg, szeles idő is provokálhatja.

Kivizsgálás, kezelés

Mindenképpen forduljon orvoshoz, akinek hirtelen kezdődő, súlyos fejfájása van, vagy fejfájását láz és tarkómerevség, érzékelés és látás megváltozása, egyensúlyzavar, eszméletvesztés vagy görcsroham kíséri. Kivizsgálást igényel a fejsérülést vagy fizikai terhelést követően jelentkező, vagy 24 órán túl fennálló és egyre súlyosbodó fejfájás is.

A fejfájás-ambulanciák háziorvosi beutalóval, előjegyzéssel fogadják a betegeket Budapesten és az egyetemi városokban, megyeközpontokban, illetve néhány kisebb településen is. Tanácsért, segítségért a Magyar Fejfájás Társasághoz (www.fejfajas-tarsasag.hu) is fordulhatnak. A fejfájás-ambulanciák eléggé zsúfoltak, ezért érdemes már előre fejfájás-naplót vezetni. Írjuk le: mikor, milyen gyakran, milyen napszakban jelentkezett, mit ettünk, ittunk előtte, de fontos az előzetes dohányzás, alkohol- és gyógyszerfogyasztás, az alvási szokások és az esetleges családi halmozódás feljegyzése is.

A krónikus fejfájást csak akkor foghatjuk lelki okokra, ha minden mást már kizártunk. Az általános belgyógyászati, szemészeti és ideggyógyászati vizsgálaton túl szükség esetén koponya CT vagy MR is készül, a nyaki gerinc elváltozásai pedig röntgennel mutathatók ki.

A nyak és fej izmainak megfeszülésével járó tenziós fejfájásnál általában elegendők a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, de ezekkel is csínján kell bánni, mert rendszeres szedésük függőséget alakíthat ki, s a fejfájás is krónikussá válhat. Egészítsük ki inkább a kezelést a nyak- és válltornával, pszichoterápiával.

Relaxáció

A pszichés stressz oldására kiváló a sport, a jóga, illetve a pszichoterápia eszköztárába tartozó relaxációs módszerek. Relaxált állapotban kitágulnak az erek, javul a szervek vér- és oxigénellátása, csökken a vérnyomás, lassul az anyagcsere és a szívműködés, megnő az endorfinszint, ami kellemes közérzetet biztosít. A progresszív izomrelaxáció során megfeszítjük és ellazítjuk izmainkat, majd megfigyeljük, milyen mértékű izomfeszüléssel járnak az egyes mozgások és a különféle érzelmi állapotok. Az autogén tréning során egyszerű mondatokat ismételgetve érjük el az egyes testrészek ellazulását, a végtagok elnehezülésének, a testrészek és szervek felmelegedésének elképzelésével, a légzés és szívműködés tudatos szabályozásával.

Homeopátia

Krónikus fejfájás célzott homeopátiás szerekkel is kezelhető, melyhez kérjük homeopátiás szakorvos véleményét. Egyes készítmények patikákban is kaphatók. A homeopatikumok hatása nem azonnali, érezhető javulás általában néhány hét elteltével várható.

Egyéb módszerek

A fej masszázsa, bizonyos pontjainak erősebb-gyengébb nyomása enyhítheti a fájdalmat. Hatásos egyes akupresszúrás pontok néhány perces, erőteljes nyomása például mindkét kézfejen a hüvelyk- és mutatóujj csontos találkozásánál, az alkar belső felszínén, a csuklótól háromujjnyira felfelé, az alkar felezőpontjában, a fejtetőn a füleket képzeletben összekötő egyenes legmagasabb pontján, a tarkón mindkét oldalon a nyakizmok tapadási pontjában és mindkét halántékon, illetve az orrnyereg szem felőli felszínén. Ezeket a pontokat könnyen megtalálhatjuk, mert lényegesen érzékenyebbek a környezetüknél.

Megelőzésként, ne terheljük túl magunkat, igyunk sok folyadékot, aludjunk rendszeresen és eleget, mozogjunk rendszeresen friss levegőn. Ülőmunkánál ügyeljünk a helyes testtartásra, ne nézzük a számítógép monitorját túl közelről, migrén-hajlam esetén ne szedjünk fogamzásgátló tablettát. Tapasztalatok szerint sokat segít a lelki tényezők feltárása, érdemes tehát időt szánni az önismeretre.

Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
(www.korkontroll.hu)

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!