Keresés
Close this search box.

Férfigondok negyvenen túl

//

A magazinok a férfitémák közül leginkább a potenciazavarokkal foglalkoznak, igen keveset olvashatunk a teremtés koronáinak – manapság egyre gyarapodó – termékenységi gondjairól, s ugyancsak keveset az amúgy igen gyakori prosztata panaszokról. Elöljáróban leszögezzük, hogy az ötven év feletti férfiak felének lesz életében prosztataproblémája.

Mit csinál a prosztatánk?

A prosztata a férfiak húgyhólyagja alatt elhelyezkedő, körülbelül 3–5 cm átmérőjű, a húgycsövet körülvevő mirigy. Fő feladata az ondó egy részének termelése, ezen kívül tápanyagokkal, enzimekkel látja el a rendkívül energiaigényes spermiumokat. Amíg nincs vele baj, ritkán gondolunk a prosztatánkra, ám a férfiak jelentős része kénytelen előbb-utóbb „megismerkedni” vele.

A prosztata orvosi vizsgálatának alapvető módszere a végbélen keresztüli betapintás (rektális digitális vizsgálat, RDV), ennek segítségével a prosztata legfontosabb betegségein kívül az aranyér, a végbél-daganat és a vérszékelés diagnózisai állíthatóak fel (utóbbiak miatt nőknél is alkalmazzák).

Prosztatitisz

A diagnózis akut esetben RDV-vel állapítható meg. Ismeretlen kórokozó esetén prosztata-masszázst követően vizeletből tenyészthetjük ki. A krónikus prosztatitisz RDV-lelete nem mindig egyértelmű, általában a tenyésztés, esetleg az ultrahang szokott nyomra vezetni. Ezért, bár senki nem örül az urológiai vizsgálatnak, bizonytalan altesti tünetek esetén forduljunk orvoshoz. A prosztatitisz hátterében nemi úton terjedő kórokozók is állhatnak, e téren tehát lehetőségünk van a megelőzésre.

Prosztata-megnagyobbodás

A prosztata legismertebb betegsége, amely az 50 év feletti férfiak felét, míg a 80 év felettiek 90%-át érinti. Tulajdonképpen egy jóindulatú sejtburjánzásról van szó, amely összenyomja a húgycsövet, ettől olyan nehéz a vizelés. Az első tünet az éjszakai gyakoribb, de kis mennyiségű vizelés. (Ne tévesszük össze a szívelégtelenség hasonló tünetével, amely gyakori és bőséges éjszakai vizeléssel jár.) Ugyancsak jellemző, hogy a vizelet nehezen indul, vékony sugárban jön, és gyakran elakad. A diagnózis a tipikus tünetek alapján állítható fel. Ha nem egyértelmű a helyzet, jön az RDV – ilyenkor fájdalmatlan, de nagy, tömött tapintású prosztatát érzékel az orvos.

A betegség kezelése gyógyszerrel vagy műtéttel történik. Ez az orvoslásnak egy olyan ritka területe, ahol teljesen elfogadottak a gyógynövény-kivonatok, például tökmagolajból is gyártanak gyógyszert. E mellett az eredetileg vérnyomáscsökkentőnek kifejlesztett ún. alfa-adrenerg-receptor-blokkolók (pl. doxasosin) váltak be. Nagyon hatásos, de impotencia veszélyével járó készítmények az 5-alfa-reduktáz-gátlók.

Sebészi beavatkozásra a gyógyszer hatástalansága esetén van szükség. Általában húgycsövön keresztül (transzuretrális rezekció, TUR) egy katétert helyeznek fel, melynek végén egy elektromos hurok van, ezzel lefaragják a prosztata panaszt okozó kidomborodását. Szövődménymentes esetben egynapos megfigyelést igényel csak, és a fájdalom is megszűnik néhány nap alatt. Hátránya, hogy a prosztata növekedését nem állítja le, ezért néhány év múlva ismételni kell.

Prosztatarák

A prosztata sejtjeinek rosszindulatú burjánzása az egyik leggyakoribb emberi daganat, amely a férfiak 10–15%-át érinti. Megjelenése igen változatos, az 50 éves kor körül kialakuló esetek gyakran nagyon agresszívak, hamar adnak áttétet és rossz a prognózisuk. Ezzel szemben a 70 éves kor felett diagnosztizált daganatok többnyire kifejezetten lassan növekednek, a páciensnek jó esélye van arra, hogy ne a rákban haljon meg.

A prosztatarák kialakulása nem vezethető vissza egyetlen okra, de a rost-dús táplálkozás, a kávé kerülése és a gyakori szexuális élet csökkenti a kockázatot.

Ha a prosztatarák már tünetet okoz (vizeletelakadás, fájdalom, nyirokcsomó-duzzanat), akkor biztos, hogy nagy baj van. Ezt megelőzendő, évente szűrés javasolt. RDV-vel az egy centiméter körüli daganat már észrevehető. Szűrővizsgálat a vérből kimutatható prosztata-specifikus antigén (PSA) mennyiségének meghatározása is. A PSA a prosztata által az ondóba ürített enzim, de minimális mennyiségben a vérbe is kerül. Vérszintje a prosztata valamennyi betegségében (gyulladás, jóindulatú megnagyobbodás, rák) megemelkedik, más szervek azonban nem termelik. Máig vitatott, hogy a PSA-meghatározás alkalmas-e a prosztatarák szűrésére, ugyanis az egészen korai eseteket nem mindig mutatja ki. Leghamarabb PET (pozitron-emissziós tomográfia) segítségével fedezhető fel a daganat, ez azonban annyira drága vizsgálat, hogy szűrésnek biztosan nem éri meg alkalmazni.

Ha magasabb a PSA szintje, ultrahangos vizsgálat következik. Ha ezzel vagy RDV-vel felmerül, hogy tényleg daganatról van szó (és nem megnagyobbodás vagy gyulladás okozza a PSA emelkedését), akkor jön minden onkológiai kezelés alapja, a daganat stádiumának meghatározása. A daganatból biopsziával mintát vesznek, ebből megtudható, mennyire agresszív az adott tumor. Ultrahanggal felmérik kiterjedését, majd a környékbeli nyirokcsomókban kutatnak mikroszkopikus áttétek után. Távoli áttétek általában a csontokban jelentkeznek, de szerencsére ritkán, mert a prosztatadaganatok többsége általában nem lépi át a prosztata tokját. Mivel „csigalassúsággal” növekvő tumorról van szó, csak akkor nyúlunk hozzá, ha panaszt okoz, vagy ha a daganat a prosztata tokjához közelít.

Korábban a prosztata-eltávolító műtét inkontinenciát és impotenciát okozott. A műtéti technika fejlődésével ma már jobban meg tudják kímélni a prosztata környékén futó vegetatív idegeket, emiatt a szövődmények is ritkábbak és kevésbé súlyosak. A tesztoszteron hormon serkenti a prosztata burjánzását, ezért esetenként anti-androgén hatású gyógyszert adnak, sőt a herék eltávolítására is sor kerülhet. A következmények: libidócsökkenés, impotencia, esetleg ödéma képződés, súlynövekedés. Az androgén-blokádhoz képest kíméletesebb eljárás a sugárkezelés, amely csak korai stádiumban alkalmazható, de mellékhatásai legalább mulandóak. Kemoterápiára csak előrehaladott, áttétet adó daganat esetén kerül sor.

Láthatjuk, hogy a prosztatarák viszonylag jól kordában tartható, de gyakran csak a páciens férfiassága árán (a „nyolcvan év felett úgyis mindegy” típusú előítéleteket lehetőleg verjük ki a fejünkből). A HIFU (high frequency ultrasound) a prosztatarák kezelésének nagy reménysége. Kemény ultrahang-sugárzást fókuszálnak a daganat területére, melytől – többszöri kezelés mellett – egy idő után a tumor eltűnik, vagy annyira megkisebbedik, hogy műtéttel el lehet távolítani. Hatása nagyon jó, mellékhatása alig van.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!