Az érelmeszesedésről
A magyar lakosság több mint 50%-a szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg. A cardiovascularis halálokokon belül az ischaemiás szívbetegségek és ezek szövődményei (szívelégtelenség, szívinfarktus, hirtelen halál) aránya a legnagyobb (42%). Ezt a cerebrovascularis betegségek követik 27%-os részaránnyal, míg a hypertenzív kórképek részesedése 6%.
Az érelmeszesedés kezdeti lépése az artériák belső felületének ún. endothel kóros működése, sérülése. A sérült endothelből számos, az érelmeszesedésre hajlamosító anyag szabadul fel, köztük szabad gyökök, vérlemezkék összetömörülését, vérrögösödést fokozó anyagok. Ezt követően az endothelen keresztül LDL (ún.”kóros” koleszterin) lép az erek falába. Az ér belhártyáján való keresztüljutás során az LDL molekula oxidálódik. A sérült érfelszínen falósejtek hatolnak az érfalba, ahol az oxidálódott koleszterin és egyéb zsírmolekulákat bekebelezik, és habsejtekké alakulnak. A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belső felületét. Egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali sima izomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő.
A felszaporodott sejttömeg és a fokozatosan elmeszesedő zsíros plakkok miatt, az erek belső átmérője szűkül, az erek elvesztik rugalmasságukat, elmerevednek. Az újabb zsír- és koleszterin-felvétel, valamint a vérlemezkék megtapadása tovább súlyosbítja a folyamatot a sérült érfelszínen. Amennyiben a fokozatosan elmeszesedő és merevvé váló aterosclerotikus plakk felszakad, akkor további vérlemezkék aktiválódnak, tapadnak meg a sérült plakk felületén, ún. thrombocita thrombust hozva létre, mely szerencsétlen esetben az ér teljes elzáródását eredményezheti.
A szív koszorúerek szűkülete esetén a szív meghatározott területe nem kap elég vért, emiatt ún. ischaemiás szívbetegség alakul ki. Ha a szűkület hirtelen fokozódik, erős mellkasi fájdalmat, fulladást eredményez. Ezt az állapotot nevezzük angina pectorisnak. Amennyiben az ér elzáródik, a szív egy része elhal, ekkor szívinfarktusról beszélünk.
Az érelmeszesedés létrejöttében számos hajlamosító tényezőnek tulajdonítanak szerepet. A legfontosabb rizikófaktorok: magas koleszterin és vérzsír szint, dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, stressz és a mozgásszegény életmód. A testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és az örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok. Ezek közül a magas koleszterin és vér zsírszint, a dohányzás, a stressz, a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktornak – például magas vérnyomás, cukorbetegség – a hatása csak csökkenthető, míg a nem, az életkor és az örökletes tényezők a nem befolyásolható faktorok közé tartoznak.
Minden olyan törekvésünk, amely a szabadgyök-képződés és az oxidációs folyamatok csökkentését, a thrombocita aktiválódás gyengítését eredményezi, nagymértékben hozzájárul az érelmeszesedés rizikójának csökkentéséhez.
A flavonoidok számos fiziológiai tulajdonsága, megelőző, illetve védő hatású az érelmeszesedéssel szemben. A flavonoidok inaktiválják a szabadgyököket. A biomembránok foszfolipid rétegében gátolják a lipidperoxidációt, csökkentik az oxidált LDL arányát. Csökkentik a szérum triglicerid szintjét. Gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkentik a thrombus-képződést. Fokozzák az érfalak stabilitását.
Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz- és tünetmentesek, ugyanakkor a fent leírtak közül legalább 3 rizikófaktorral rendelkeznek, ajánlható a Flavin 7 rendszeres használata. Azoknál, akiknél az érelmeszesedés már valamilyen mértékben kimutatható, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszeres kezelés kiegészítése Flavin 7-tel.
Dr. Tóth Géza
belgyógyász szakorvos
