A fülzúgás a népesség 10–35%-át kínozza. Huzamosabb fennállása esetén zavarja a koncentrációs képességet, csökkenti a munkaképességet. Súlyosabb esetekben alvászavarhoz, depresszióhoz is vezethet. Megkülönböztetünk folyamatos vagy pulzáló, mély vagy magas hangú, egyoldali vagy kétoldali, akut (3 hónapnál rövidebb ideje fennálló), illetve krónikus tinnitust. A fülzúgás lehet objektív vagy szubjektív, attól függően, hogy mások (főleg a szakemberek) is érzékelik-e (fonendoszkóppal vagy más akusztikai módszerrel), vagy csak az érintett hallja.
Az objektív tinnitus oka lehet például érprobléma, kóros fülkürt funkció, álkapocs ízületi degeneráció.
A szubjektív tinnitus a fültől az agykéregig futó idegpályák bármelyik pontján keletkező működészavar. Leggyakoribb okok a fülbetegségek (halláskárosodás, zaj okozta károsodás), a magas koleszterin- illetve vérzsírszint, vérnyomásproblémák, keringési zavarok, anyagcsere betegségek, mérgezések (alkohol, koffein, toxinok), nyaki gerinc deformáció, és egyre gyakrabban pszichiátriai és pszichológiai rendellenességek (depresszió, stressz, életvezetési hibák). A felsoroltakon kívül a fülzúgásnak még számos egyéb oka is lehet. A sokféle ok tisztázása csak széleskörű kivizsgálással lehetséges.
A tinnitus tartóssá, krónikussá válásában, illetve a tünetek kóros rögzülésében nagy szerepe van az életkörülmények hirtelen megváltozásának, az ingerszegény környezetnek (munka elvesztése, nyugdíjazás, egyedüllét).
A közhiedelemmel ellentétben a fülzúgás valamennyi korosztályban jelentkezik, és egyre jobban nő a fiatalok (!) körében (diszkó zaj, rock koncertek, MP3 lejátszók tartós használata stb.). A tünet egyértelműen rontja az életminőséget. Egy francia kutatócsoport felmérése szerint, a krónikus tinnitusban szenvedők 25%-ánál idegkimerültséget, 10%-ánál depressziót találtak.
A fülzúgás az akut fázisban (3 hónapon belül) keringésjavító kezeléssel, infúzióval eredményesen kezelhető. Ezért is fontos, hogy a betegek mielőbb szakemberhez (fül-orr-gégészhez) forduljanak. Krónikus – hosszabb ideje fennálló – fülzúgás esetében a kezelés eredményessége és ideje változó. A tudomány mai álláspontja szerint a krónikus fülzúgás esetén az agyban, illetve az idegpályákon kialakult működészavaré a főszerep, ezért a kezelés is ennek megfelelően a kóros agyi szignál közömbösítésén, habituációján alapul.
A kellemetlen zúgás enyhítésére egyre több módszert alkalmaznak. Ezek közül a kombinált módszerek a leghatékonyabbak. A keringésjavítás, az antioxidánsok (béta-karotin, C-, E-vitamin, Coenzym Q10, szelén), antidepresszánsok, szorongásoldók mellett a pszichoterápiás módszerek (autogén tréning, hipnózis, kognitív terápia), fizikoterápia (gyógytorna, masszázs), mágneses kezelés, biorezonancia, oxigénkezelés, szoft-lézer stb. együttes – szakember által indikált! – alkalmazása lehet a siker záloga.
Jelenleg sok országban zajlik kutatás a fülzúgás csökkentése, megszűntetése érdekében (pl. botox injekciók, rTMS–speciális mágneses stimuláció, újabb gyógyszerek), de ezek még csak kísérleti stádiumban vannak, a napi gyakorlat számára nem hozzáférhetők.
Külön kell említenünk az ún. rózsazajt (speciális szélessávú zajt) kibocsátó, fülbe helyezhető készülékeket, melyek segítségével szakszerű beállítás és rendszeres használat mellett a fülzúgás jelentősen enyhíthető.
A fokozódó elektroszmog és zajterhelés hatására, vagy egyéb okok miatt kialakuló halláscsökkenéssel társuló fülzúgás esetén a korszerű, többcsatornás, többprogramos, digitális hallókészülékektől jelentős eredményeket várhatunk. Hazánkban is egyre több kutatóorvos foglalkozik a tinnitus jobb megismerésével és hatékony kezelési eljárások kidolgozásával.
Dr. Ferenczi Zsuzsanna
fül-orr-gégész, audiológus főorvos
AMPLIFON Fülzúgásgondozó
és Halláscentrum
Info:
Magyar Tinnitus Egyesület
www.tinnitus.hu
T.: 06-1/410-8811
