Téli lehangoltság,
tavaszi fáradtság
– avagy szellemi frissesség?
Télen, a nappalok rövidülése, a sokszor hetekig tartó borús, ködös idő endokrin rendszerünkben változásokat idéz elő. Biológiai óránk agyi központja közvetlen idegi összeköttetésben áll a szem retinájával, így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. Ugyanígy összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel, a melatonin termelés irányítójával. A fokozott melatonin termelés jellemző hatásait az északi országokban már sokszor megfigyelték. Ezzel szemben, a déli vidékeken, ahol a napsütéses órák száma magasabb, a lakosság sokkal vidámabb és élénkebb.
Az agyműködés az ember alapenergiájának mintegy 20%-át emészti fel, ezért érdemes odafigyelni az elfogyasztott ételek minőségére vitamin és ásványi anyag tartalmára. A tejtermékekben, hüvelyesekben, diófélékben található aminosavak növelik az agy teljesítőképességét, a burgonya, valamint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék pedig az energiaellátásért, a stabil vércukorszintért felelősek. A vitaminok – főként az A-, B-, C- és E-vitamin – erősítik az idegrendszert, és javítják a keringést. Az ásványi anyagok és nyomelemek – többek között a magnézium, kalcium, vas és a bór – vérképző hatásúak és fontos anyagcsere-folyamatokat irányítanak.
Serkenti az agy működését, egyben nyugtató hatású is a relaxá-ció és a jóga, mindkettő fizikai és mentális síkon egyaránt hasznos. A szellemi frissesség és az agyműködés olyan, látszólag hétköznapi tevékenységekkel is fokozható, mint például az olvasás, a sakk, a logikai és stratégiai játékok, az odafigyelést igénylő mozgásformák, az összerendezett mozgást feltételező tornagyakorlatok, labdajátékok, sőt még a tánc is, amennyiben egy tanult koreográfiát, bonyolultabb lépéssorozatot követünk. Mindez azonban csak stresszmentes állapotban fejtheti ki jótékony hatását. A hosszú ideig tartó, vagy állandó feszültség nemcsak a problémamegoldást akadályozza, hanem a gondolkodást is gátolja. A nyugalom elősegíti a két agyfélteke együttes működését, az újító, kreatív ötletek megszületését.
A stresszoldáshoz először a helyes légzést kell megtanulni, amely ráadásul pluszenergiát is biztosít tevékenységünkhöz. A jobb oxigénfelvétel segíti az izmok ellazulását. A lélegzetvétel számlálásával, az ellenőrzött be- és kilégzéssel végzett tudatos összpontosítás gondolatainkat is felszabadítja.
A helyes légzéstechnika tudatosítása nélkül a legtöbb ember hajlamos arra, hogy korlátozza a légzését, illetve felületesen lélegezzen. Ezen néhány egyszerű gyakorlattal viszonylag könnyű változtatni. Helyezzük egyik kezünket a mellkas felső részére, a másikat pedig a hasra. Kilégzésnél nyomjuk meg először a hasat, hogy a hasi kilégzés tökéletes legyen, majd a mellkast, hogy abból is minél több levegő távozzon. Ez aktiválja a belégzési reflexet, vagyis automatikusan megnő a belélegzett levegő mennyisége. A kilégzést tökéletesíthetjük, ha belégzés előtt még egy gyors kifújást végzünk. Rendszeres gyakorlás után a helyes légzéstechnika már külön koncentráció nélkül, akár munka közben is automatikusan működni fog, ami a jó oxigénellátás és a légzéssel megvalósuló folyamatos stresszoldás révén kitűnő szellemi frissességet biztosít.
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus
www.allergiakozpont.hu
