De félre a gúnnyal, meg a lekezelő iróniával is, mert ez bizony valódi „evidence based medicine”, azaz bizonyítékokkal alátámasztott tudomány: a lazítás – a relaxáció – tudományos értelemben is valódi gyógymód, amely bizony hatásos terápiaként is felfogható, hiszen segítségével akaratlagosan tudjuk befolyásolni, szabályozni testünk harántcsíkolt vázizomzatának tónusát. Nevezetesen – ellazítjuk vele.
Több száz éves, ősi módszerről van szó, hiszen a jógiknak ahhoz, hogy valóban meditálni tudjanak, először teljesen ellazult állapotba kell kerülniük. Ez a pihentető, feszültségmentes állapot egyáltalán nem azonos a tehetetlenséggel, csupán a túlfeszülés megszűnése, amely jó közérzet kíséretében testi és lelki megnyugvással jár. Szó sincs hát ürességről, kiürülésről. Sőt azzal, hogy csökken a felesleges izomfeszültség, fokozódik az ún. tevékenységi tónus és a kreativitás. Ennek alapján tartják a relaxációt, mint pszichológiai módszert, pszichotónust szabályozó eljárásnak.
A relaxáció eredendően az Ázsiából származó jógagyakorlatok nélkülözhetetlen része, onnan terjedt el világszerte, mert mára bebizonyosodott, hogy jelentős mértékben segít megőrizni a testi-lelki egészséget és harmóniát. A relaxációhoz vezető utak igen sokrétűek. Vagy 150 éve tudjuk, hogy a pszichológusok kedvelt – és valljuk be, látványossága miatt a laikust is izgató – módszere a hipnózis volt. Ezt a pszichológiai fegyvert később maguk a páciensek, a betegek is megtanulták önmagukon alkalmazni.
A fáradtságérzetet és feszült-séget csökkentő legismertebb relaxációs módszer, az autogén tréning, amely az Ázsiából „elcsent”, majd Európában a 19. században kifejlesztett és elterjedt, igen népszerű hipnózis tudományán alapszik. Lényege, hogy az emberek koncentráció segítségével megtanulnak nyugalmi tónusra „átkapcsolni”. Ezt bevezető gyakorlatokkal kezdik, melyeket a valódi ellazító gyakorlatok követnek. Ezeknek a gyakorlati kivitelezéséhez már nem (mindig) kell feltétlenül tanár, tréner, relaxációs szakember. Egyes esetekben elegendőek lehetnek a könyvek (hatalmas a relaxáció irodalma), persze, aki teheti, pszichológus segítségével könnyebben boldogul.
Vannak más módszerek is, többségük az izmok ellazításán kívül a mozgás harmóniájának helyreállítására is törekszik. Általánosságban, a relaxációs módszerek olyan, ún. gyakorlásterápiák, melyeket – szakember vezetésével – aránylag rövid idő alatt a laikus is elsajátíthat. Csoportos változatai is ismertek. Ezek mindegyike aktív részvételt igényel, de rögzülésükhöz önálló gyakorlásra is szükség van.
Bár a relaxáció elsősorban neurotikus és pszichoszomatikus (lelki okokból kiindulva, testi betegség tüneteit mutató) kórban bizonyul sikeres eljárásnak, a módszer nagy előnye, hogy korlátozások és mellékhatások nélkül, gyakorlatilag mindenki használhatja.
Az izomtónus ellazításának megtanulása a mindennapokban is sokat segíthet a lelki egyensúly megtartásában, és ezzel a hétköznapok feszültségének, azaz a „rossz stressznek” a csökkentésében. Alkalmazásával válhat teljessé az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazott módszereink köre.
Dr. Nemes János
gyermekorvos, kardiológus
korkontroll.hu
