A szelén, állatvilágban és az ember számára is esszenciális elem, antioxidáns, számos enzim alkotórésze, ezek közül legfontosabb a glutation-peroxidáz. A talajok (s ebből következően az élelmiszer-alapanyagok) szelénkoncentrációja a világ különböző részein jelentősen eltér: amíg Kanada, USA és Venezuela egyes részein a talaj túl magas szelén-koncentrációja, a szelén-toxicitás a probléma, addig Horvátország, Finnország és Magyarország szelénhiánnyal küzd. Hazánkban részben ez felelős a daganatos és a szív-érrendszeri betegségek gyakori előfordulásáért. 20 évvel ezelőtt még Finnországban is hasonló volt a helyzet, ám ott központi támogatással elérték, hogy az élelmiszerek szelénszintjét a kellő mértékre emeljék, így 3-4 éven belül kimutathatóan csökkent a daganatos megbetegedések száma.
Szelénpótlásra a szelén különböző vegyületeit lehet használni, azonban nem mindegy, hogy melyiket alkalmazzuk. Elterjedt, de nem a legszerencsésebb gyakorlat az élelmiszerek szeléntartalmának szervetlen szelén sókkal (Nátrium-szelenit vagy szelenát) való növelésére, mivel ezek a formák könnyen túladagolhatók és toxikusak lehetnek. Napi szelénszükségletünk ugyanis 80-200 ľg, így az 500 ľg/nap feletti mennyiség már toxikus lehet. Élelmiszerek esetében ezért a szelénnek olyan vegyületeit igyekszünk alkalmazni, melyek kevésbé adagolhatók túl, ugyanakkor jó hatásfokkal felszívódnak és hasznosulnak.
Kezdetben a szelénszükséglet tejtermékeken keresztül történő biztosításának lehetőségét vizsgáltuk – szelénnel dúsított joghurt előállítása során. Munkánk célja az volt, hogy olyan probiotikus, szelénnel dúsított joghurtot állítsunk elő, melyben a szelén szerves formában van jelen, ezzel biztosítva a jó biológiai hasznosulást és csökkentve a toxicitás kockázatát. Megvizsgáltuk egyes probiotikus baktériumok (Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus acidophillus, Bifidobacterium bifidum, Streptococcus thermophilus, Lactobacillus casei) szerves szelént előállító képességét. Megállapítottuk, hogy a baktériumok a szerves szelén előállítása mellett – meglepő módon – sejtjeikben a szelént 100-500 nm méretű elemi szelén golyócskák formájában tárolják. Kimutattuk, hogy ez a forma a reméltnél sokkal hatásosabb és jóval kevésbé toxikus.
A vizsgálatok eredményeként megállapítottuk, hogy ez a szelénforma ideális szelénpótló funkcionális élelmiszer vagy étrend-kiegészítő alapanyag, mivel nem lehet túladagolni, viszont – a növényekkel és állatokkal végzett kísérletekben – a legjobb formának mutatkozott. Bízunk benne, hogy a probiotikus baktériumokkal előállított, szabadalommal védett szelénforma a jövőben megoldhatja a szelénpótlást minden korosztály étrendjében.
Dr. Prokisch József
Debreceni Egyetem egyetemi docens,
igazságügyi szakértő
