Minden lélek, még mielőtt testet ölt, azaz megszületik, saját maga pontosan megtervezi „odafönn”, hogy a Létezés milyen aspektusait kívánja megélni soron következő „anyagba sűrűsödése” alkalmával.
Életünk nagyjából úgy néz ki, mint egy színdarab, melynek mi vagyunk a forgatókönyvírói, majd megszületvén főszereplői, s a halálnak nevezett átmeneti állapot alkalmával pedig a nézői.
Erről tanúskodik több százezer, klinikai halál állapotát megélt Embertestvérünk, akik beszámolnak arról, hogy lepergett előttük életük filmje, hihetetlen részletességgel, szédítő sebességgel.
No, de kanyarodjunk vissza egy földi élet kezdéséhez! Megvan a léleknek az életterve, a programja, tökéletesen tudatában van annak, hogy megvalósításához melyik a legtökéletesebb időpont, „kinézte” magának azt az emberpárt, akik gyermekeként világra jőve, a megfelelő „hátszelet” kaphatja mindehhez.
Milyen érdekes, amikor megszületünk, mi felsírunk, környezetünk pedig nevet. Halálunkkor pont fordítva van: mi boldogulunk meg, szeretteink pedig sírnak. Ismeretes: energia nem vész el, csakis átalakul. Ez színtiszta igazság életünkre vonatkoztatva is. Az egész Világmindenségben minden ugyanezen alapelv szerint működik.
Ahogy végtelen körforgás a galaxisok, vagy Naprendszerünk mozgása, az évszakok, sőt a nappalok és éjszakák váltakozása is, úgy a mi létezésünk sem kivétel.
Hogy is lehetne ez másképp?
Gyönyörűséges tavaszi ébredést kívánok, szeretettel
Melegh Gergely
spirituális gyógyító
meleghgergely@gmail.com
