Allergia esetén azok az immunsejtek, amik a betegség tüneteit okozzák, fokozott működésük következtében, erősebb rákellenes hatást is kifejthetnek. Összehasonlító esettanulmányok igazolták, hogy az allergia (pl. asztma, szénanátha, ekcéma) akár 30%-kal is csökkentheti az agytumor kialakulását. Amennyiben az allergiához még egy autoimmun betegség is társult, az agytumor előfordulása 76%-kal csökkent. Hasonló tanulmányban mutattak rá, hogy az allergia, a gyakran a herpesz vírus hatására kialakuló Non-Hodgkin’s lymphoma kialakulását is 20%-kal csökkentheti.
Több prospektív tanulmány is megerősítette, hogy az allergia 25%-kal csökkentheti a vastagbélrák rizikóját. Vastagbélrák esetén, bizonyos immunsejtek (T sejtek) sűrűsége és jelenléte a tumor szövetek körül, előrejelzi a túlélési esélyeket. Önmagában a szénanátha csökkentette a rendkívül veszélyes hasnyálmirigyrák előfordulását is. Az asztma szerepe nem teljesen egyértelmű, mert míg a leukémia előfordulását csökkentette, addig a tüdőrák előfordulását kis mértékben növelte.
Nem meglepő, hogy az immunrendszer túlműködése gyakran csökkenti a rákmegbetegedések esélyeit, hiszen ennek az ellenkezője, az immunrendszer működésének valamilyen okból történő elnyomása pontosan ennek ellenkezőjéhez, a rákbetegségek növekedéséhez vezethet. Szervátültetés esetén az immunrendszert mesterségesen elnyomják, nehogy az immunrendszer megtámadja az új szervet. Ezekben az esetekben a rákmegbetegedések száma 400%-kal növekedett.
Az allergia modern betegségnek számít, az ősi kultúrákban lényegében ismeretlen volt. Mi vezetett tömeges megjelenéséhez korunkban? Strachan 1989-ben megjelent ún. „higiénia hipotézise” szerint, minél nagyobb családban él valaki, annál kisebb valószínűséggel szenved allergiás megbetegedésben. A hagyományos allergénekben, mikrobákban, endotoxinokban gazdag környezet, melyben őseink felnőttek, megváltozott, „tisztább” lett, ez vezetett az allergia tömeges elterjedéséhez. Az élőállatok közelében élő, pasztörizálatlan tejet fogyasztó, tanyasi, falusi környezetben felnőtt gyerekeknél az allergikus megbetegedések jóval ritkábban fordultak elő, mint a városi környezetben.
Általánosságban, a gazdagabb, „tisztább” társadalmakban az allergiás megbetegedések gyakoribbak, mint a szegényebb, fejlődő országokban. Ugyanakkor, adott társadalmon belül, a szegényebb rétegeknél gyakoribbak az allergiás betegségek. Alacsonyabb szociális környezetben jellemzőbb ugyanis a pszichikai stressz, a családi problémák, munkanélküliség, anyai depresszió és félelem, gyakoribb az erőszak, a bűnözés, sőt, furcsa mód, az elhízottság is. Mindezek gyulladáskeltő stressz-faktorok lehetnek, melyek előidézhetik vagy fokozhatják az asztma, szénanátha és ekcéma megjelenését. A túlsúly – gyulladáskeltő hatása révén – különösen veszélyes rizikófaktor.
Kisgyermekkorban például, a hosszabb napi TV-nézés előidézheti a későbbi asztma kialakulását. A túl rövid szoptatás (4-6 hónapnál kevesebb), valamint az anya terhesség alatti dohányzása is megnövelheti a későbbi allergia esélyét. A császármetszéssel született gyermekeknél ugyancsak kimutatható az asztma kialakulásának 20%-os növekedése. További rizikótényezők az első életévben elfogyasztott bizonyos gyógyszerek, például a paracetamol – dózis függően – az asztma későbbi kialakulását akár 300%-kal is növelheti, de ide tartoznak az antibiotikumok is. Figyelemre méltó a tisztítóspray-k ártalma is – a kutatók szerint minden 7. asztmát ez okozza.
A higiénia hipotézissel összhangban, az immunrendszer természetes fejlődéséhez őseinknél a fertőző anyagok is hozzájárultak. Számos fertőzésnél kimutatták azok allergiás megbetegedéseket csökkentő hatását. A Hepatitis A fertőzés – amely nagycsaládokban és alacsonyabb szociális rétegeknél halmozódik – akár 40%-kal csökkentheti az allergia kialakulását. A gyermekek ágyában mért ágypor, illetve endotoxin is csökkentette az atopikus asztma, szénanátha és allergia érzékenységet. Az endotoxin (baktériumok sejtfalának gyulladáskeltő komponensei) nem okoz fertőzést, de immunválaszt idézhet elő, ami javítja a toleranciát a környezet más komponensei (pl. pollen, állati allergének) felé.
Talán furcsán hangzik, de a tuberkulózis és a horogféreg fertőzöttség is csökkentheti az allergiás megbetegedések arányát. Egy összefoglaló tanulmány szerint, a horogféreggel fertőzöttek körében 50%-kal kisebb volt az asztma előfordulása, és kevesebb volt az autoimmun beteg is. Az emberi immunrendszer a parazita férgekkel történő együttélés során fejlődött ki. Ezért a parazita férgek jelenléte szükséges lehet az immunrendszer egészséges működéséhez. A paraziták megváltoztatják a gazdaszervezet gyulladásos válaszreakcióját annak érdekében, hogy megvédjék magukat a pusztulástól, illetve attól, hogy kidobja őket a gazdaszervezet. A paraziták kiirtásának hatására – egy randomizált, placebo kontrollált kísérletben – házi poratka érzékenység kialakulását figyelték meg a bőrön. A féregellenes terápiák általában felerősítik az allergia érzékenységet. A bélféreg fertőzés allergiaellenes hatása akkor nyilvánul meg, ha a fertőzés erős, korai és hosszan tartó, nincs genetikai hajlam a féregallergiára és a parazitáknak megfelelő a fajtájuk (pl. horogféreg).
Ugyancsak érdekes összefüggés, hogy az autoimmun betegségek (pl. az inzulinfüggő diabétesz és a reumás arthritisz) jelenléte esetén gyakrabban fordulnak elő allergiás megbetegedések. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az autoimmun és az allergiás betegségeknek közös környezeti rizikófaktorai lehetnek. Mindkét betegségcsoport esetében az immunrendszer nem megfelelő válaszokat ad az ún. nem patologikus antigénekre.
Miután megismertük az allergia kialakulásának valószínűsíthető okait, kérdés, hogyan lehet csökkenteni előfordulásának gyakoriságát a jövőben. Térjünk vissza a hagyományos életmódhoz? Hozzunk létre „piszkos” környezetet? Vegyük figyelembe, hogy az allergiás betegségek tömeges elterjedéséért felelős civilizációs vívmányaink (pl. tiszta víz, „tiszta” környezet, fertőzések elleni védőoltások, antibiotikumok, paraziták kiirtása) egyben az emberi átlagéletkor és a gyermekhalandóság jelentős javulását eredményezték. Olyan hatóanyagok alkalmazása lehet eredményes, melyek – az immunrendszer aktivitásának és rákellenes védekezőképességének fenntartása mellett – képesek az allergiás és autoimmun betegségek kialakulását csökkenteni, a már kialakult betegségek tüneteit enyhíteni vagy megszüntetni. Számos gyógygomba kivonatról kimutatták, hogy azok növelték az immunrendszer sejtjeinek rákellenes aktivitását amellett, hogy allergia ellenes (pl. hisztamin szintet csökkentő) hatást is kifejtettek. A nép- és természetgyógyászat nyilván ebből az okból használja őket az autoimmun betegségek kezelése mellett az allergiás betegségek tüneteinek enyhítésére. Figyelemreméltó, hogy a gyulladás gátló apigeninről nemrég állatkísérletben kimutatták ekcéma ellenes hatását is.
Varga Gábor
Dipl.- Kfm.
További információ: www.apigenin.hu, www.vargadiet.hu,
tel.: 36/70-423-1127, maximmunbudapestszilvi@gmail.com
