Keresés
Close this search box.

Horkolás, mint rizikótényező

//

Egyes felmérések szerint, a férfiak közel 40%-a rendszeresen horkol. A hölgyeknél ez az arány mintegy 24%, míg gyerekeknél 10%. Ne tekintsük azonban a horkolót csupán kellemetlen hálótársnak, éjszakai „zajforrásnak”, hiszen valójában komoly rizikónak, hosszútávon egészségét, sőt életét veszélyeztető kockázatnak van kitéve, melyet nem nézhetünk, helyesebben hallgathatunk tétlenül.

Horkolás, mint rizikótényező

Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek elernyednek, a ki-be áramló levegő mozgásba hozza a felső légutak lágy szöveteit (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) a horkoló hangot ezek vibrációja okozza. Mindezt túlsúlyos betegeknél általában a nyelv hátracsúszása okozza. Horkolás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó (akár 1 percig terjedő) légzési szünetek jelentkeznek, mely után hirtelen levegő után kapkod a horkoló – mindezt nemcsak átélni, de hallgatni is ijesztő.

Az éjszakai légzéskimaradás – alvási apnoé – önmagában nem életveszélyes állapot, azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Légzéskimaradáskor a vér csökkenő oxigén- és növekvő széndioxid-koncentrációja, növekvő – adrenalinszint mellett – egy idő múltán olyan erős stimulust jelent az agyi légzőközpontra, hogy ez áttöri a gátat és újraindítja a légzést, egészen a következő izomtónus-csökkenésig. Ez a kör az alvás egyes szakaszaiban több százszor ismétlődhet egymás után, néha felriadáshoz is vezetve.

A rossz oxigén-ellátottságot a szervezet többféle módon igyekszik kompenzálni. Egyrészt növekszik a szív munkája, ami magas vérnyomást, szívizomproblémákat, ritmuszavarokat okozhat, másrészt fokozott vörösvértest-termelődést okoz, ami a vér viszkozitásának változásán keresztül ismét tovább rontja a szövetek vérellátását.

A gyakori éjszakai stressz-reakciók hosszú távon állandósult magas vérnyomáshoz vezetnek, ami a szívinfarktus és a szélütés egyik kockázati tényezője.

Egy amerikai tanulmány szerint, az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata 40-szer nagyobb, mint az egészséges embereknél. További következményei lehetnek:

Vizsgálatok szerint, a horkoló vagy alvási apnoében szenvedők 5-ször több közlekedési balestet is okoznak – nyilván a tartós fáradtság és a koncentrálási nehézségek miatt. A horkolók hálótársainak károsodásait leginkább az alváshiány és ennek következtében kialakuló problémák jelentik.

A horkolás okai:

Az alvási apnoé szindrómában szenvedők gyakran nincsenek tudatában betegségüknek, sőt a már diagnosztizált betegek számára is jelenleg a súlycsökkentésen kívül kevés megoldás kínálkozik.

Egyik a nyelv hátracsúszását megakadályozó, éjszaka viselendő maszk, a másik, költségesebb, ám igen eredményes készülék – szintén maszkon keresztül – oxigén folyamatos befújásával akadályozza meg a légzésszüneteket, ezzel folyamatos oxigénellátást, nyugodt alvást biztosít.

A fül-orr-gégészeti vizsgálat és a diagnózis felállítása után végső esetben akár sebészi beavatkozásra is sor kerülhet, például a mandula vagy az orrpolipok eltávolítására, a nyelvgyök vagy a lágy szájpad megkisebbítésére.

A hosszú távú jó eredmény érdekében azonban szükség van a józan belátásra és az életmódváltásra is – a túlsúly megszüntetése, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.

dr. Augusztinovicz Mónika
fül-orr-gége szakorvos
www.fulorrgegekozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!