Felnőtteknél az ételallergia gyakorisága mindössze 1,5-2%-ra tehető, azonban gyermekkorban – különösen csecsemőkorban – jóval gyakoribb (6-7%). A legismertebb allergének a tej, tojás, liszt, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, melynél ne tapasztaltak volna már allergiás tüneteket.
Ételallergia tünetek: a gyomor- és bélrendszerben hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet; a bőrön csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma; illetve a légutakban nátha, orrfolyás, tüsszögés, ödéma, fulladás formájában jelentkeznek. Talán nem is gondolnánk, de még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladás okozója is lehet táplálékallergia.
Ételallergia anyatejes babáknál is előfordulhat, mivel az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan kis mennyiségben –, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél már ettől is jelentkezhetnek a tünetek.
Vizsgálati módok: 6 hónapos kor felett bőrpróbát végzünk, melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett, illetve kisebbeknél, vérvizsgálattal mutatjuk ki, mi okozza a tüneteket. A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből az allergént, például a tejtermékeket, és megfigyeljük, javulnak-e ettől a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során kifejezetten a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagban, így állítható fel a pontos diagnózis.
Mit tehetünk? Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp nem a szoptatás elhagyása jelenti, ha az anya kihagyja étrendjéből az allergént, szoptathat tovább.
Az ételallergiás gyerekek 95%-ánál 3 éves korra megszűnnek a panaszok, „kinövik” a betegséget. Addig azonban a legbiztosabb kezelési mód az adott allergén teljes kihagyása az étrendből, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik.
Tehéntej allergiás gyermekek esetében vegyük figyelembe, hogy számos élelmiszer tartalmaz tejszármazékokat, ezért gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket a következő élelmiszereknél: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.
Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb aller-gén kisgyermekek és felnőttek körében egyaránt. A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást csak 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. A kicsinek kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, a légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell tojásallergiára gondolnunk.
Előfordulhat, hogy a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkeznek – a keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi ugyanis a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet – különösen, ha már fokozottan érzékeny az egyikre – nem tud különbséget tenni köztük.
Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.
A tojásmentes diéta betartása különösen gyerekeknél nem könnyű feladat. Számos élelmiszerben található tojásfehérje: pékáruk, tésztafélék, ragufélék, krémtöltelékek, fagylaltok stb. Az ételek címkéin az összetevőknél a következők utalnak tojásfehérje jelenlétére: albumin, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin és ovovitelin.
Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ami kis mennyiségben az oltóanyagba is bekerülhet, allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomásesést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót okozva. Ilyen például a sárgaláz és az influenza elleni oltás is. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.
A tojásallergiát a gyerekek többsége 3 éves korára kinövi, esetleg ez későbbi életkorra tolódhat, de csak keveseknél marad meg egész életen át.
A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a gyerekek 6-7%-ánál jelentkezik, kellemetlen tüneteket okozva, amíg fel nem ismerik. Megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése.
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője. A lisztérzékenység a búza, rozs, zab és árpa gliadin nevű fehérjével szembeni túlérzékenység. Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás. A bélnyálkahártyában kialakuló gyulladásos folyamatok miatt a bélbolyhok ellaposodnak, ezért képtelen lesznek a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, így a táplálék nem hasznosul kellő mértékben. Kezdő tünet a puffadás és hasmenés, amely kezelés nélkül, hoszszú távon fogyáshoz vezet, a későbbiekben vérszegénység és csontritkulás is kialakulhat
A gyermekkori tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő nem gyarapszik, sőt fogy, kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz, krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás kínozza. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.
Gyerekeknek 5-7 hónapos kor előtt csak gluténmentes élelmiszereket adjunk! Főzelékek sűrítéséhez, pépek készítéséhez ebben az időszakban még csak burgonyát, rizs-, vagy kukoricalisztet használjunk.
A legújabb vizsgálatok szerint, a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha 5-7 hónapos korban, még a szoptatás alatt kap liszteset a csecsemő, így jobban tudja tolerálni azt.
A megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol van lisztérzékeny családtag, ugyanis az öröklődés kulcsfontosságú tényező.
dr. Hidvégi Edit
gasztroenterológus szakorvos
www.allergiakozpont.hu
