Hazánkban jellemzően néhány naponta váltakoznak a frontok, vagyis találkoznak a különböző hőmérsékletű légtömegek, ami az arra érzékenyeket igencsak megviseli. A szervezetre gyakorolt hatások közül a legjelentősebbek a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és a szélerősség. Sokan még a légnyomásváltozást is okolják a tünetekért, de ennek szerepe jóval kisebb, mintha például felmennénk egy húszemeletes ház tetejére.
Az ún. légelektromos erőtér ugyancsak hatással van ránk. A levegőben lévő pozitív és negatív ionok aránya a frontokkal megváltozik: a hidegfront a kis negatív ionok előretörését hozza, amitől ingerlékenyebbé válhatunk, míg a melegfront a nagy pozitív ionok felszaporodását eredményezi, ettől inkább lelassulunk.
Van, akit csak a hideg-, van, akit a meleg, s van, akit mindkét fronthatás megvisel. Alapvetően azok szenvedik meg inkább a frontok változását, akik eleve betegek, legyengültek, érzékenyebbek a hormonális változásokra, tehát az egyik legveszélyeztetettebb csoport ebből a szempontból a leterhelt, stresszes életet élő nők csoportja.
Egyes kisgyerekeknél is megfigyelhető, hogy ilyenkor többet sírnak, vagy rosszabbul alszanak, megváltozik az étvágyuk, és különösen az erősen szeles napokat viselik rosszul.
A pánikbetegek állapotán is ronthatnak a frontok: felerősödhet a szorongásuk, ami kihat a légzés gyakoriságára, a szívritmusa és a vérnyomásra. Bizonyos megfigyelések szerint, a levegő megváltozott ion-összetétele miatt a szerotonin szint is csökken, ami nem hat jól a pánikbetegségre.
Aki a melegfrontra érzékeny, annak gyakran már néhány órával a frontbetörés előtt nehezebbé válik a koncentráció, fáradtság, vagy éppen ingerlékenység jelentkezik. Emelkedik a vérnyomás, a pulzus, erősödik a szívinfarktus- és a gyulladási hajlam, és gyakrabban fordulnak elő balesetek. Többen számolnak be ilyenkor fejfájásról, az arra hajlamosak migrénes rohamokra is számíthatnak.
Jellemzően ilyenkor emelkedik a koraszülések aránya, szaporodnak a gyomor-, vese- és epepanaszok, jellemzően görcsök formájában. Ez a görcshajlam veszélyezteti a szív koszorúereit is. A hideg rossz hatással lehet a reumatikus fájdalmakra, csökkenhet a vérnyomás, és az epilepsziásoknál is gyakrabban jelentkeznek ilyenkor rohamok.
Mivel a stressz és a legyengült immunrendszer a frontérzékenység alapvető rizikófaktora, a kiegyensúlyozott, egészséges, sportos életmód az egyik leghatékonyabb megelőzési módja a problémáknak. Érdemes utánanézni a patikákban vény nélkül kapható gyógynövény-készítményeknek, de a táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk az érzékenységünket.
A magas kálium- és magnézium tartalmú ételek csökkenhetik a panaszok erősségét, ilyen például a banán, alma, burgonya, szőlő, kukorica, tofu, a halak és az olajos magvak. Fontos még a B1-, a D- és az E-vitamin pótlása is, ezért ajánlatos búzacsírát, paradicsomot, zabpelyhet, hidegen sajtolt olajokat, tojást, tengeri halakat, zöld növényeket és hüvelyeseket fogyasztani.
Hasznos lehet a levendula is, akár tea formájában, akár a csukló bedörzsölése levendulaolajjal. Konkrét panaszok esetén borsmentaolajat is szagolgathatunk csuklóra vagy halántékra dörzsölve.
Életmódtippek
Migréndiéta
Melegfrontok idején akár napokig tartó migrén is jelentkezhet. Sokat tehetünk a panaszok ellen, ha helyesen válogatjuk össze a tányérunkra kerülő ételeket. Még fontosabb, hogy milyen összetevőket zárunk ki étrendünkből, a legújabb kutatások szerint ugyanis, a sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok elhagyása nem mindig vezet eredményre.
Migrénes fejfájást válthat ki a meleg mellett a fáradtság is, sőt az sem ritka, ha a tünetek épp a mindennapi rutinból kiszakadva, a szabadság alatt jelentkeznek. Migrén nők esetében gyakoribb, ugyanis gyakran jelentkezik a menstruációs ciklus, vagy hormonális változások hatására is.
Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában, ami fizikai aktivitásra fokozódik, gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fényérzékenység, érdemes tehát csendes, elsötétített, hűvös szobában tartózkodni.
A migrén okainak felderítése során neurológiai, belgyógyászati, szemészeti, fogászati és képalkotó vizsgálatra (CT, MR, érvizsgálat) kerülhet sor. A betegek számára javasolt – a specifikusan migrén ellenes gyógyszerek mellett – a relaxáció, rendszeres fizikai aktivitás, elegendő alvás és a megfelelő étkezés is.
Több kutatás is rávilágított már a táplálkozás és a migrénes panaszok, a fejfájás és az ételintolerancia közti összefüggésre. A vizsgálatok alapján ugyanis az ún. immunmodulált ételintolerancia adhat magyarázatot arra kérdésre, hogy egyéntől függően, milyen ételek fogyasztása okozhat rohamokat. Az egyik kutatásban egy évek óta fejfájásos panaszokkal küzdő hölgyet is vizsgáltak, akinél az addigi eredmények alapján a tüneteket a gyermeke születését követő hormonális változásoknak tulajdonították. A teszt eredményei azonban azt mutatták, hogy panaszait valójában a búza, tehén- és szójatej fogyasztása okozta. A felvetést igazolta, hogy a felsorolt összetevőket elhagyva, a hölgy panaszai napokon belül enyhültek, majd végül teljesen megszűntek.
Az eredmények felhívják a figyelmet, hogy itt sem a „klasszikus tiltólistás” ételek kerülése hozott javulást. Általánosítás helyett célszerű tehát utána járnunk, kitapasztalnunk, hogy egyénre szabottan, nekünk pontosan milyen összetevőktől kell tartózkodnunk, hogy a panaszaink megszűnjenek.
dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.oxygenmedical.hu
www.allergiakozpont.hu
