Keresés
Close this search box.

A mozgás maga az élet – infarktus után is!

//

Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják szívbetegség esetén, vagy a szívinfarktus utáni időszakban a fizikai aktivitást. Vajon ágynyugalom vagy testmozgás kell a szívbetegeknek?

A mozgás maga az élet – infarktus után is!

Az 1900-as évek első felében az infarktuson átesett betegek ágynyugalmának jellemzően 6 hétig kellett tartania, ugyanis az elképzelések szerint, a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást – a járás újratanulása után napi 5 perc séta volt engedélyezett.

Az utóbbi években amerikai kutatók elemezték ezt a helyzetet, s az összevont adatok egyértelműen igazolták, hogy infarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a szívrohamot követően, már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program 3 hónapnál tovább tartott. A pontosan kidolgozott mozgás- és életmódtervhez azonban még a világ nyugati felén is kevéssé lehet – az ellátás részeként – hozzájutni.

Régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Most már az is bizonyos, hogy a testmozgás a kardiológiai rehabilitációban is elengedhetetlen, különösen a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Az erősítő súlyzós edzések pedig az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik.

Mindez bizonyítást nyert egy nemrégiben elvégzett brazil vizsgálatban is. A kutatók azt a megállapítást vették alapul, hogy a szívinfarktuson átesett betegeknek meg kell küzdeniük olyan vegetatív zavarokkal, mint például a baro-reflex csökkenése.

Az eredmények már egy hónap után is azt mutatták, hogy a rendszeres mozgás növeli a szisztolés vérnyomás alacsony frekvenciájú összetevőit, az izom szimpatikus idegi aktivitásának alacsony frekvenciájú összetevőit és normalizálja a baro-reflex működését. Ráadásul a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

A friss és a régebbi kutatások egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a szívbetegek rehabilitációjának a gyógyszeres kezelés mellett egyre nagyobb részét kell, hogy képezze a megfelelő életmód kialakítása. Ebben igen nagy hangsúllyal esik latba a rendszeres és a beteg fizikai állapotához igazított testmozgás.

Ezen kívül jelentős még a testsúly rendezése, a táplálkozás, az esetleges étrend-kiegészítők, a wellness- és a relaxációs terápia – természetesen mindez rendszeres orvosi kontroll mellett. A cél, hogy a komplex tervek alapján, akár a komoly szívproblémával küzdők, esetleg infarktuson átesett betegek is teljes értékű életet élhessenek.

Dr. Babai László
az Oxygen Medical orvos-igazgatója
www.oxygenmedical.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!