Meglepő stresszkövetkezmények

//

Lassan mindenkiben tudatosul, hogy a stressztől agyvérzést, infarktust, depressziót, cukorbetegséget, magas vérnyomást és még egy sor pszichoszomatikus betegséget lehet kapni. Ám vannak, akik kevésbé szokványos módon reagálnak a feszültségre: „minden ok nélkül” köhögnek, éjjel a fogukat csikorgatják, vagy rémálmaik vannak.

Meglepő stresszkövetkezmények

Stressz-köhögés

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben szaporábban ver a szívünk, nehezebben vesszük a levegőt, torkunk összeszorul, vagy kiszárad.

Bizony kevesen gondolnak a stresszre, ha megfázás, fertőzés, vagy egyéb érthető ok nélkül torokkaparást tapasztalnak, s hiába isznak egy pohár vizet, a krákogás, köhögés folytatódik. Árulkodó jel lehet, ha a panaszok jellemzően enyhülnek a hétvégék és a szabadság ideje alatt, majd a munkába visszatérve ismét jelentkeznek. Ez esetben arra kell gyanakodnunk, hogy a tünetek, s az azt okozó stressz forrása a munkahelyi környezet.

Ha a részletes kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez stresszoldó technikák elsajátítására lehet szükség, illetve pszichológus bevonásával gyógyszeres kezelés is igénybe vehető.

dr. Dózsa Izabella
allergológus, klinikai immunológus, tüdőgyógyász

Rémálmok

Gyermekkorban gyakori a rémálom, főként fokozott stresszel járó fontos változások – óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása – esetén. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket.

A felnőttek kb. 8%-a riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Ezek nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre, hanem a negatív élményekkel teli, zavart alvás után másnap idegesebbek, lehangoltabbak vagyunk.
A zuhanás, vagy épp menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film véget ér. Stresszes élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő. Alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatásokat.

Álmaink az alvási időszak REM (rapid eye movement) fázisában keletkeznek. A heteken, hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán többször is megszakítják az alvás természetes folyamatát. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai szerint, felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.

A rémálmok esetenként organikus betegség (pl. hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy túlműködés), és éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom) tüneteként jelentkeznek. Az ún. alvási apnoe esetén garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigén ellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved.

Ha a rossz álmok hátterében organikus betegség áll, először azt kell kezelni. A stressz, feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel védekezhetünk, bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
sleepcenter.hu

Fogcsikorgatás

Éjszakai fogcsikorgatásukról sokan nem is tudnak Ha éjszaka látszólag ok nélkül, többször felébredünk, reggel fáradtnak, levertnek érezzük magunkat, fáj a fejünk, a nyakunk, zsibbad a karunk, zúg a fülünk, esetleg visszatérő migrénnel küzdünk, öntudatlan fogcsikorgatásra gyanakodhatunk.

Gyakran előfordul, hogy a napi stresszre reagálunk álmunkban fogcsikorgatással, vagy éppen egy gyerekkorból visszamaradt rossz szokás áll a jelenség hátterében. Van, hogy a fogszorítás és csikorgatás oka az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése, ami miatt az állkapocs ízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. A csikorgatók közt vannak, akik előre-hátra csikorgatnak, mások oldalra teszik ezt, leginkább öntudatlanul, főleg alvás közben.

A fogszorítás gyakran a nappali maximális szorító erőt meghaladó mértékű, ennek következtében a frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, a fogak rágófelszínén kopások jelennek meg. A fogszorítás és csikorgatás egyébként, sokkal jobban koptatja a fogakat, mint a rágás.

A csikorgatás emellett halántéktáji fájdalmat, tarkófeszülést, nyaki feszülést, sőt hátfájást is okozhat. Súlyos esetekben az ízület is károsodik, felszínei elkopnak, s ez sajnos önmagában nem tud regenerálódni, így gyakran fogszabályzással, harapásemeléssel, vagy fogvédő sínekkel javítanak a helyzeten, a további romlás megakadályozása érdekében.

dr. Benkő Krisztina
fogszakorvos
oxigenmedical.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!