A horkolás és az alvási apnoe – kezelés nélkül – megrövidítheti az életet!

//

A legújabb kutatási eredmények szerint, a horkolás és alvási apnoe betegség növeli az elhízás, magas vérnyomás, szívbetegségek, cukorbetegség és az impotencia kockázatát. Ugyanez fordítva is igaz: az elhízottak között gyakoribb az alvási apnoe előfordulása, súlyossága a testsúllyal együtt növekszik. Ezzel már be is zárult az ördögi kör. Merre a kiút?

A horkolás és az alvási apnoe kialakulásában az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik. Ezek megváltoztatásával megtettük az első lépést a cukorbetegség és szív-érrendszeri elváltozások megelőzésére, illetve az alvászavarok és a horkolás megszüntetésére, csökkentésére.

Alvás nélkül rövid ideig tudnánk életben maradni. Az éjszakai pihenés során a sejtek anyagcseréje minimálisra csökken, a szívműködés lassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés, szervezetünk regenerálódik. Sajnos egyre kevesebbet alszunk, az elmúlt 50 év alatt a felnőttek alvásideje napi 1,5-2 órával csökkent, sokaknál 6 órára redukálódott. Ezzel párhuzamosan – életmódtényezők, horkolás, alvási apnoe miatt – romlott az alvás minősége is. E kettő együtt súlyos következményekkel jár egészségünkre nézve. Epidemiológiai vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutattak ki az alváshiány és az elhízás, cukorbetegség, szív-érrendszeri eltérések kialakulása között.

Elhízáskor ugyanakkor, a hasüregben található, a belső szerveket körbevevő zsigeri zsírok olyan anyagokat választanak ki, melyek krónikus, alacsony dózisú gyulladást idéznek elő és tartanak fenn a szervezetben. University of Chicago kutatói szerint, ez a gyulladás az oka, vagy következménye is lehet – többek között – az obstruktív alvási apnoe-nak, mely gyakran glükóz-metabolizmus eltéréshez vezet, így önmagában is hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

A negatív folyamat kétirányú, melyet az is bizonyít, hogy a vizsgálatban résztvevő 2-es típusú diabéteszes betegek mintegy 83%-ánál jelentkeztek az obstruktív alvási apnoe (OSAS) tünetei. Az OSAS kezelésére alkalmazott pozitív nyomású légsín-terápia (CPAP) használatával a résztvevőknél egyértelmű javulás következett be nemcsak az apnoe, hanem a glükóz-metabolizmus és az inzulin rezisztencia terén is.

Az alvási apnoe betegség első tüneteit nem is a beteg, hanem a hálótárs észleli. A horkolást légzéskimaradások szakítják meg, melyeket hosszabb csend után hangosabb, hörgésszerű, mély lélegzetvétel kísér, a beteg ilyenkor fel is ijedhet álmából. Ezután reggel vagy napközben fejfájás, gyakran indokolatlannak vélt fáradtság jelentkezhet. Az alvási apnoe férfiak körében gyakoribb, de középkorú nőknél sem ritka, a klimaxot követően az előfordulási arány kiegyenlítődik.

Egy 1000 középkorú hölgy részvételével, 7 éven át tartó megfigyelés során a kutatók megbizonyosodtak – a középfokú és súlyos apnoés tüneteket mutató csoportokban egyaránt – a CPAP terápia (pozitív nyomású légsín-terápia) sikeréről. A szív- és érrendszeri halálozás ugyanis egyértelműen magasabb volt azok között, akiknél nem alkalmazták a készüléket. A kutatásban említett pozitív nyomású légsín-terápia (CPAP – Continuous Positive Airway Pressure) lényege, hogy jól záródó és a beteg által jól tolerálható, speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk segítségével a készülék folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felső-légutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést az alvás alatt.

A terápiás eszköz használatához – a kezdeti idegenkedést követően – a betegek viszonylag hamar hozzászoknak. A terápia hosszú távú előnye a komolyabb szövődmények megelőzése, kedvező hatásai viszont igen hamar jelentkeznek: nyugodt éjszakai alvás a betegnek és hálótársának, kipihentebb, frissebb ébredés, a fejfájás és a napközbeni fáradtságérzet megszűnése.

dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
www.sleepcenter.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!