A szívbetegségek
kockázata megbecsülhető
A kardiológiai kockázatbecslés a szív- és érrendszeri megbetegedések várható előfordulását vizsgálja. Bizonyos esetekben a tünetek nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál előtt is. Gyakran az érintettek nem tudnak magas vérnyomásukról, annak súlyosságáról, sőt teljesen egészségesnek hiszik magukat. Még kevesebben tudják, hogy a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, vagy a cukorbetegség minden formája – még az enyhe is – hamar károsítja az érrendszert. Hosszú tünetmentes időszak után hirtelen súlyos panaszok jelentkezhetnek, ilyenkor a tünetmentes korai időszak felismerése életeket menthet.
Tekintve, hogy mindhárom tényező az életmód részeként befolyásolható, megváltoztatható, a betegség tényleges kialakulásáért jórészt saját magunk vagyunk felelősek.
A magyar étkezési szokásokra jellemző túlzott só és magas telített zsiradék tartalmú, kalóriadús ételek fogyasztása, s ehhez mérten aránytalanul kevés friss zöldség-gyümölcs felhasználás népegészségügyi problémát jelent, ami hozzájárul hazánk rendkívül rossz halálozási statisztikáihoz.
Nem szeretnénk lebecsülni a genetika szerepét a szív-érrendszert érintő betegségekben, bár nem tudunk változtatni rajta, de ismerete mégis fontos. Hiszen, ha kiderül például, hogy a családban halmozottan fordult elő infarktus, akkor a kockázati tényezők kizárásával, vagy csökkentésével, gyökeresebb életmódváltással kell törekednünk a hajlam ellensúlyozására.
Manapság a modern orvoslásnak a prevencióra kell épülnie. Az egészségeseknél az ún. elsődleges prevenció, azaz a betegség kialakulásának elkerülése a cél. Akiknél rizikótényezők mutathatók ki, csökkenteni kell a veszélyeztetettséget a labor- és vérnyomásértékek normalizálásával, az életmód egészségesebbé, kiegyensúlyozottá, harmonikusabbá tételével.
Ha már kialakult a szív- és érrendszeri megbetegedés, célunk megelőzni a kórkép rosszabbodását, a szívinfarktus vagy stroke ismételt jelentkezését. Ilyenkor másodlagos megelőzésről beszélünk, melynek fontos része a rizikótényezők (dohányzás, túlzott vagy egészségtelen összetételű táplálkozás, inaktivitás) szigorú kiiktatása, az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás optimalizálása. A kardiológiai kockázatbecslés – a prevenció részeként – nemcsak az egyén számára, de a gazdaság szempontjából is fontos, hiszen a megelőzés lényegesen olcsóbb, mint a hosszadalmas és költséges kezelések, akár élethosszig tartó gyógyszerszedés, annak esetleges mellékhatásaival.
Dr. Ádám Zsófia
kardiológus szakorvos
www.oxygenmedical.hu
