A New York-i Elhízás- és Táplálkozáskutató Központ szakértői kimutatták, hogy az alváshiány – főleg nők esetében – gyakran vezet elhízáshoz. Megfigyeléseik szerint, az alváshiányban szenvedő emberek ugyanannyi kalóriát égettek el, mint a kipihentek, viszont naponta kb. 300 kalóriával többet fogyasztottak el. Már 3500 kalória elég kb. fél kilónyi testsúlynövekedéshez, így ezek a pluszkalóriák könnyen túlsúllyá alakulhatnak.
A másik kutatás a kevesebbet alvó felnőtteknél és gyerekeknél szignifikánsan magasabb testtömegindexet regisztrált, esetükben nemcsak az elhízás, de számos egyéb anyagcsere-betegség is gyakoribb volt.
A kialvatlanság a hormonháztartást is felborítja. Több kortizol hormon termelődik, ami növeli az étvágyat. Szervezete azt hiszi, több energiára van szüksége, ezért többet fog enni, miközben egy másik mechanizmus révén szervezete – a fáradtságra tekintettel – energiát akar spórolni, így lassítja az anyagcserét, melynek következménye egyértelmű.
A kialvatlanság ördögi kört indít el: szervezete többet bocsát ki a ghrelin nevű, éhséget jelző hormonból, leptinből – mely figyelmeztetné a gyomrot, hogy megtelt – viszont, a fáradtság növekedésével, egyre kevesebbet. Az éhség tehát fokozódik, ám a test nem érzékeli, mikor kell abbahagyni az evést. Minél tovább marad fenn, annál valószínűbb, hogy enni fog, több idő jut a nassolásra.
Az ilyen típusú elhízáshoz egy másik tényező is hozzájárul. Szervezetünk a legmélyebb, álmokkal teli alvási ciklusban, az ún. REM-fázisban (rapid eye moovement), igen sok kalóriát éget el, az éjszakázás során ugyanakkor, ezek a ciklusok megrövidülnek, vagy ki is maradhatnak. Az egészség szempontjából optimális napi alvásmennyiség – szakértők szerint – 7 és fél óra.
A legtöbb felnőtt alváshiányát a rosszul beállított napirend okozza: a késői tévézés, vagy az éjszakai munka. Korábbi cikkeinkben már ismertettük az ember biológiai órájának működését, melyet legpontosabban talán a kínai szervóra ír le – ennek értelmében, különös fontossága van az éjfél előtti alvásnak. A kevés alvás nemcsak hizlal, de meg is rövidíti az életet. Ragaszkodnunk kellene tehát az este 10, legkésőbb 11 órai lámpaoltáshoz, a sötétben alváshoz, s ha sok a dolgunk, inkább keljünk fel reggel korábban. Alvás után amúgy is gyorsabb, hatékonyabb munkát tudunk végezni, mint este, éjjel álmossággal küszködve.
Akinek elalvási, átalvási nehézségei vannak, az se pótolja az alvást éjjel erős megvilágítás melletti olvasással, tévézéssel, próbálja meg este lenyugtatni szervezetét, lassítani rohanó gondolatait relaxációval, légző-gyakorlatokkal, csekély, meleg fényű világítás mellett végzett megpihentető tevékenységgel, kellemes (de nem izgalmas, inkább unalmas) gondolatokkal, esetleg egy meleg itallal, nyugtató gyógyteával.
A fényszegény téli időszakban, amikor már 5 órakor sötét van, biológiai óránk is korábban jelzi: ideje aludni. Engedjünk ennek a természetes ösztöneinkből eredő csábításnak, hiszen aludni jó, pláne, ha ezzel karcsúságot, egészséget, hosszabb életet nyerhetünk!
