Koleszterin?
A szívbetegség 6 legfontosabb rizikófaktora
Az 1950-es évek óta, Ancel Keys hibás kutatásainak népszerűsítését követően, a koleszterint démonizálták. Ennek eredményeként ma az emberek évente több milliárd dollárt költenek koleszterincsökkentő gyógyszerekre, azt gondolván, hogy csökkenteniük kell ennek a „veszélyes” molekulának a szintjét, nehogy szívinfarktust kapjanak.
A koleszterin valójában nélkülözhetetlen az egészséges élethez, ennek megértését az segíti, ha megnézzük, mi történik, amikor hiányzik a koleszterin.
Példaként a Smith-Lemli-Opitz szindróma egy genetikus koleszterinhiány tünete – az érintettek szervezete nem tud elég koleszterint előállítani. Ha a magzatnál ezek a gének megtalálhatók, és nem tud koleszterint szintetizálni, az általában spontán abortuszhoz vezet. A koleszterin tehát magához az élethez kell. Az igen ritkán megszülető ilyen csecsemők hajlamosak a különböző rendellenességekre: autizmus vagy szellemi visszamaradás, növési képtelenség, a kezek, lábak vagy belső szervek fizikai defektusai, látásproblémák, emésztési problémák, megnövekedett fertőzéshajlam.
A koleszterinhiány lényegében az egészség minden aspektusát érinti, mivel döntő szerepet játszik például a sejtmembránokban, a sejtek kommunikációjában, az epesavak termelésében, az agyban (ami a szervezet koleszterinkészletének 25%-át tartalmazza), az idegsejtek közötti kapcsolódások kialakulásában, ami a gondolkodást, a tanulást, az emlékezést teszi lehetővé. Okunk van feltételezni, hogy az alacsony zsírtartalmú étrendek és/vagy a koleszterincsökkentő gyógyszerek hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához.
Ezen kívül szükség van koleszterinre a szteroid hormonok termeléséhez is, a szexhormonokat is beleértve. A D-vitamin ugyancsak a koleszterin egyik közeli rokonából, a 7-dehidrokoleszterinből szintetizálódik.
A szívbetegség nyilvánvalóan az egyik vezető halálok, nagyon fontos tehát megérteni a rizikófaktorokat. Az összkoleszterin-szint vajmi keveset árul el, ennél sokkal jobb előrejelző a következő két arány:
1. A HDL/összkoleszterin arány, mely ideális esetben 24% fölött van, 10% alatt viszont jelentős rizikófaktora a szívbetegségnek. Fontos megjegyezni: a kockázatot nem a koleszterin okozza, ez az arány csupán jelzi a kóros háttérfolyamatokat (pl. a nagy szénhidrátfogyasztást vagy a pajzsmirigy alulműködést). Ezért vall kudarcot a koleszterinszint csökkentése, mert nem a koleszterin a probléma.
2. A triglicerid/HDL arány, melynek 2 alatt kell lennie. (A trigliceridszintet jól ismerten a fruktóz és a szénhidrátfogyasztás emeli meg!)
A szívbetegség további négy rizikófaktora:
3. Az éhgyomri inzulinszint – bármilyen magas szénhidráttartalmú étkezés gyors vércukor- és inzulinszint emelkedést eredményez. A túl sok szénhidrát miatti inzulin elősegíti a hízást, illetve megnehezíti a fogyást. A túlsúly, különösen a hasra lerakódott zsírréteg pedig hozzájárul a szívbetegség kialakulásához.
4. Az éhgyomri vércukorszint – vizsgálatokban kimutatták, hogy az 5,55-6,94 mmol/l közötti éhgyomri értékekkel rendelkező embereknek közel 300%-al magasabb rizikójuk van a szívkoszorúér betegségre, mint a 4,39 mmol/l alattiaknak.
5. A derékbőség – azaz a hasi elhízás, a viszcerális zsír, ami a belső szervek körül alakul ki, a szívbetegség közismert rizikófaktora.
6. A vas-szint – a túl magas vas-szint (80 ng/ml fölött) károsíthatja az ereket, ez által megnövelheti a szívbetegség rizikóját. A túl sok vas legegyszerűbb megoldása a véradás.
Tekintettel arra, hogy a népesség jó része inzulinrezisztens, tehát az inzulin ugyan jelen van (még több is, mint kéne), de nem tudja ellátni funkcióját. Az inzulinrezisztencia korrigálása segíti a pajzsmirigy funkció helyreállítását, ami viszont a koleszterin anyagcserét normalizálja.
Forrás: Dr. Joseph Mercola: Why Chloesterol is Essential for Optimal Health, and the Six Most Important Risk Factors of Heart Disease (fordította Mezei Elmira)
A teljes cikk a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
