A nyári kánikulában a verejtékezéssel akár napi 10 liter vizet is elpárologtatunk, amit feltétlenül pótoljunk tiszta, lehetőleg szénsavmentes ásványvízzel vagy gyümölcslével, de gondoljunk a sópótlásra is, melynek hiányában akár ún. hőgörcsök is kialakulhatnak. Az izzadás miatti vízveszteség a vér besűrűsödéséhez, eszméletvesztéshez, hőgutához, később akár halálhoz is vezethet. Az izzadás hűtő hatása akkor érvényesül, ha nem töröljük le, vagy nem csöpög le rólunk a magas páratartalom miatt.
Ahogy földünk felszínének 70%-át víz borítja, ugyanúgy testünk több mint 70%-a is víz. Igaz lehet a mondás, hogy az vagy, amit megeszel, ám – az előbbi arányok miatt – még inkább azok vagyunk, amit megiszunk, illetve amit elmulasztunk meginni. Az emberek igen nagy hányada „önkéntesen szomjazik”, hordozza testében az egyre szaporodó méreganyagokat, a felesleges kilókat, miközben életükben az egészség helyét fokozatosan átveszi a betegség.
Izomzatunk 75%-a, vérünk 82%-a, tüdőnk 90%-a, agyunk 76%-a víz, sőt még csontjaink is 25%-ban vizet tartalmaznak. Egészségünk ugyanilyen arányban függ az általunk elfogyasztott folyadék mennyiségétől és minőségétől. A széles körben elterjedt krónikus dehidráció nemcsak hozzájárul, de önmaga is fájdalmak forrása, és számos degeneratív betegség kiinduló pontja lehet, melyeket reményünk van meggyógyítani pusztán a rendszeres folyadékbevitel növelésével. Amint napirendünk szerves részévé válik a tudatos, jól ütemezett folyadékfogyasztás, rövidesen tapasztalni fogjuk annak jótékony hatását.
A személyre szabott napi vízszükséglet: 10 kg testsúlyonként 3,3 deciliter. Tehát egy 60 kg-os nőnek közel 2 liter víz szükséges, míg egy átlag 80 kg-os férfi vízigénye több mint 2,5 liter. A szervezet vízigénye magasabb környezeti hőmérsékleten, illetve testmozgás, fokozott aktivitás esetén növekszik.
Napirendünket tekintve, minimum 8-10 alkalmat kell folyadékfogyasztásnak szentelnünk. Ezeket könnyebb megjegyeznünk, ha reggel ezzel kezdjük és este ezzel zárjuk a napot, illetve a főétkezésekhez igazodunk.
Reggeli, ebéd és vacsora előtt fél órával egy-egy jó nagy pohár ital, majd minden étkezés után két és fél órával ugyancsak hasonló mennyiséget igyunk. A hiányzó két pohárnyit igény szerint ütemezzük. Javasolt a folyadékot nem egyszerre lehajtani, hanem kortyonként lassan elfogyasztani. Az alkoholt, kávét, fekete teát, koffein tartalmú üdítőket ne számítsuk be a napi folyadékfogyasztásba! Az emberi szervezet naponta átlagosan 2,5 liter vizet veszít, tehát a pótlást is ennek mértékéhez kell igazítanunk. Ráadásul, a szervezet méregtelenítési folyamatai igénylik a legtöbb vizet, s a fentiekben leírt minimális fogyasztandó mennyiség ezt még nem is fedezi.
A vízhiányos állapotot mindenki a szomjúság kialakulásával (száraz száj) azonosítja, pedig ilyenkor szervezetünk már régen szomjazik, csak nem vesszük észre, mert hozzászoktunk a szomjúság figyelmen kívül hagyásához. Valójában ilyenkor már a vízveszteség nagyobb lehet, mint a testtömeg 1%-a. Van, aki napi fél-egy liter vizet is alig iszik.
A vízveszteség fokozatai: elsőként szomjúság, türelmetlenség, étvágytalanság, émelygés, emelkedő pulzusszám jelentkezik. Később szédülés, fejfájás, végtagok bizsergése, nehéz nyálképzés, nehézkes beszéd. Súlyosabb kiszáradás esetén izomgörcsök, homályos látás, nyelési nehézség, fájdalmas vizelés tapasztalható.
Kellő mennyiségű vízfogyasztással megelőzhetjük az emésztőrendszeri, ízületi, nyaki, derék-fájdalmak, a járás közben jelentkező lábfájdalmak, időszakos sántítás, a migrén, a járás során vagy pihenéskor jelentkező szívfájdalmak nagy részét. Emellett elősegíthetjük a stresszoldást, a testsúlytöbblet megszűntetését, sőt a magas vérnyomást is kedvezően befolyásolhatjuk.
Összességében, a víz a gyógyszerek legolcsóbb formája. Egy jól szabályozott napi folyadék-utánpótlás képes megelőzni a legtöbb, modern társadalmunkban gyakori betegséget.
további info: watercure.com
