Egymás után érnek a gyümölcsök, mi sem természetesebb annál, hogy nyáron mindenki az éves átlagnál többet fogyaszt belőlük. A friss gyümölcs a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. Egyesek mégis kellemetlen tüneteket tapasztalnak gyümölcsevés után: fokozott bélmozgás, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A panaszok hátterében fruktóz felszívódási zavar állhat.
A szacharáz enzim hiánya öröklődik, így a panasz gyermekeknél is igen korán jelentkezhet. A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek – például alma, körte, birsalma, füge és szőlő, répacukor és a méz kerülése elsődleges.
Szerencsére kevesebben kényszerülnek a gyümölcsök teljes mellőzésére, annál többen száműzik étrendjükből a gabonaféléket. Egyesek pusztán testsúlyukra tekintettel, szénhidrátcsökkentés céljából mellőzik a pékáruk és tészták fogyasztását, mások viszont a lisztérzékenység, búzaallergia, vagy az orvosi szakirodalomban megjelent új kórforma, a gluténérzékenység miatt. A glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.
Búza-, vagy gabonaallergia esetében a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire adott kóros immunválasz. Itt tehát szintén az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a búza specifikus IgE antitestei központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől. Tünetei megegyeznek a táplálékallergiák jellemző gyomor- és bélrendszeri tüneteivel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, a koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.
A gluténérzékenység definíciója szerint: a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést. Előfordulása a nők és fiatal, illetve középkorúak körében magasabb. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.
A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon vagy napokon belül jelentkező, leginkább az irritábilis bél-szindrómához (IBS) hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozása). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak vagy karok zsibbadása, bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek.
