Antioxidánsokkal és halolajjal az időskori látáskárosodás ellen

//

Amerikai kutatók szerint a halolajban található omega-3 zsírsavak – jótékony szív-érrendszeri hatásuk mellett – védenek a retina elfajulásával járó szembetegségekől, például a vakság vezető okának számító időskori makuladegenerációtól is.

Antioxidánsokkal és halolajjal az időskori látáskárosodás ellen

Az ideghártya elfajulásával járó szembetegségekben a pálcikáknak és csapoknak nevezett fényérzékelő idegsejtek károsodnak, majd elhalnak. Mivel így megszűnik a fény észlelésének képessége, ez vakság kialakulásához vezet.

A fényérzékelő sejtek és az ideghártya alatti pigment hámréteg sejtjei egyaránt ki vannak téve a napfény és a nagy oxigénnyomás káros mellékhatásainak. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabadgyököket eredményeznek. A szabadgyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan összefügg az időskori szembetegségek kialakulásával.

A kutatók mostanáig keveset tudtak arról, vajon hogyan küzdenek meg a sejtek ezekkel a károsító hatásokkal. Az már eddig is ismert volt, hogy a pigmentsejtek a bennük található ún. antioxidáns anyagok (pl. E-vitamin) segítségével birkóznak meg a napfény, az oxidatív stressz és a mechanikai károsodás romboló hatásával. Az antioxidáns vegyületek kiküszöbölik a káros szabadgyökök hatását, így képesek védő hatást kifejteni a szemre. A kutatók azonban most magyarázatot találtak néhány eddig megválaszolatlan kérdésre is.

Nicolas G. Bazan, New Orleans-i idegkutató professzor munkacsoportja felfedezett egy molekulát, amely a védekező folyamatok során termelődik a retinális pigment rétegben, és idegsejt védő hatást fejt ki. A neuroprotectin D1 (NPD1) nevű anyag meggátolja a károsító tényezők hatására bekapcsolódó, gyulladást és sejtelhalást okozó gének működését.

A kutatók arra is rájöttek, hogy egy a pigmentsejtekben található omega-3 zsírsav, a docosahexaensav – DHA – éppen a fenti, idegsejt-védő molekula termelésének az előanyaga. A pigmentsejtek szabályozzák a DHA felvételét, tárolását és bejutását a fényérzékeny sejtekbe. A DHA elősegíti a sejtek védekező folyamatainak beindulását, mivel hatására egyrészt az előnyös hatású gének fehérjéi termelődnek a károsítók helyett, másrészt pedig fokozza az NDP1 termelését. A DHA és az NDP1 csökkentik a káros szabadgyökök termelődését is.

Az omega-3 zsírsavak az ún. esszenciális zsírok csoportjába tartoznak, amelyek a szervezet számára feltétlenül szükségesek, de csak kívülről vihetők be a táplálékkal, a szervezet maga nem képes az előállításukra. Ezek a zsírok a hidegvízi halakban – például tonhal, lazac, pisztráng, hering – és a dióban találhatók meg, és sokszor „jó zsírsavaknak” is nevezik őket. Ezzel szemben a növényi olajokban és különböző állati húsokban előforduló omega-6 zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása növelheti egyes szembetegségek kialakulásának kockázatát. Tanácsos lenne hetente legalább 15 deka halat elfogyasztani, és emellett törekedni kellene az omega-6 zsírsavak bevitelének csökkentésére is.

A kutatók egy, az Alzheimer-kórt modellező kísérletben azt is kimutatták, hogy az NDP1 nemcsak a fényérzékeny retinasejtek, hanem más idegsejt-típusok túlélését is képes elősegíteni. A legtöbb retinakárosodással járó betegség során a tömeges idegsejt-pusztulást megelőzik a korai klinikai tünetek, ezért fontos lenne meghatározni a folyamat kiindulópontját, hogy a betegség előrehaladásának megállítását, vagy lassítását célzó, új kezelési eljárásokat lehessen kifejleszteni.

(Forrás: Trends in Neuroscience/origo-egészség)
Dr. Heksch Katalin
szemész szakorvos

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!