Becsöngettek!
Kicsiny, banális sérülések, ütések, horzsolások minden gyermek életében előfordulnak, ez hozzátartozik a tapasztalatgyűjtéshez. A nagyobb balesetek azonban, a test sérülése mellett sokszor kihatnak a gyermek és a család egész további életére. Maradandó károsodást okozhat például egy csúnya égés, mozgáskorlátozottság lehet egy rosszul gyógyult törés, illetve súlyos neurológiai problémák egy fejsérülés következményei, melyhez pszichés zavarok (pl. félelem, rémálom, tanulási- vagy magatartászavar) is társulhatnak.
Míg a 20. század elején a fertőző betegségek, addig ma az 1–19 éves korosztálynál a gyermekbalesetek vezetik a halálozási statisztikát. Ebben első helyen állnak a járműbalesetek, ezt követi a vízbefulladás, egyéb fulladás, esések, mérgezés, füst, tűz, áramütés okozta, illetve a kerékpáros balesetek. Ezek gyakorisága korosztályonként eltérő.
Ugyancsak különbségek vannak a felmérések szerint a gazdagabb, illetve alacsonyabb jövedelmű országok – igy Kelet-Közép- és Nyugat-Európa –, illetve az eltérő szociális helyzetű térségek és családok tekintetében is. Aránytalanul gyakrabban éri baleset a rossz szociális körülmények között élő gyermekeket. Ez különösen égési sérülésekre, vegyszerekkel, takarítószerekkel történő mérgezésekre vonatkozik.
Magyarországon évente mintegy 2500 gyerek sérül meg (ebből 30 halálos) közlekedési balesetben. A 2500-ból 490 a biciklizés közbeni sérülés. Hazánk vezető helyen áll a halálos biciklis balesetek számát tekintve, mely több mint kétszerese a szomszédos osztrák adatoknak – pedig Ausztriában jóval többen kerékpároznak rendszeresen.
Fontos megjegyeznünk, hogy nemcsak direkt traumától, ütéstől sérülhet a fej, agyrázkódás következhet be akkor is, ha a gyermek nagy erővel a fenekére esik.
Jelentős veszélyforrás az iskolába vezető út. Az első hetekben kísérjük el gyermekünket, válasszuk a legbiztonságosabb útvonalat, tanítsuk meg a szabályos közlekedésre. A fényvisszaverő ruházat és iskolatáska nemcsak sötétben, de nappal, ködös, esős, rossz látási viszonyok között is javítja a láthatóságot, tehát védelmet jelent.
A busszal, villamossal, metróval utazó gyermekekre olyan ruházatot adjunk, melyből nem lógnak ki az ajtók közé esetleg becsípődő zsinórok, kötők, sálak. Tanítsuk meg gyermekünket, hogy az úttesten, zebrán csak akkor menjen át, amikor már a busz elment, s az úttest jól belátható, ne lépjen ki a busz mögül az úttestre, mert ez gyakori baleseti helyzet.
A napi iskolába járás kapcsán a közlekedés veszélyei mellett szólnunk kell egy igen gyakori veszélyről, a kutyaharapásról, mely a felmérések szerint minden második gyereket, de főként a 6-9 éves korosztályt veszélyezteti. Egy kutya támadása a kéz vagy láb megharapása mellett, gyakran a gyermek arcát, fejét, nyakát éri. A gyakran maradandó sérülés mellett nem elhanyagolható a baleset okozta pszichés hatás, s annak későbbi következményei.
Gyakran a család saját kutyája harapja meg a gyereket, főként, ha a gyerek fut a kutya után, meghúzza a farkát, vagy zavarja evés közben. A hím, nem ivartalanított kutyák a legveszélyesebbek. Felmérések szerint, a legagresszívebb ebek a németjuhászok és a dobermannok, de kisebb testű kutyák is veszélyesek lehetnek, ha a gyerekkel szemben fölényben érzik magukat. Tanítsuk meg gyermekünknek a kutyával való megfelelő viselkedést!
Szólnunk kell még az égési sérülésekről is. Fontos tudnunk, hogy a gyermekek bőre sokkal vékonyabb, érzékenyebb, mint a felnőtteké, így már kevésbé forró víz (vagy forró leves, tea, kávé), illetve kevésbé meleg fűtőtest is súlyos égési sérülést eredményezhet.
A gyerekek szeretnek játszani a tűzzel, szívesen „kísérleteznek” gyufával, öngyújtóval és gyertyával, melyek az előbbiekben említett forrázás mellett, szintén potenciális veszélyforrások. Tartsuk e tűzszerszámokat gyermekektől elzárt, biztonságos helyen (nem is beszélve a petárdákról!). Ha mégis baleset történne, kezdjük meg azonnal az égett, forrázott felület hűtését, hogy a sérülés ne terjedjen tovább a mélyebb szövetekbe, és csökkentsük a gyulladás és fájdalom mértékét. Hűtésre soha ne használjunk jeget, mert ez további sejtkárosodást okozhat. Kérjünk orvosi segítséget!
Az idősebb diákokat, kamaszokat érinti főként az a veszélyforrás, melyet összefoglalóan diszkó-baleseteknek nevezünk. A szórakozóhelyeken elfogyasztott alkoholok és drogok hatása mindenki számára ismert és egyértelmű. A tiltás ellenére sajnos még ma is sok fiatal volán mögé ül ilyen állapotban. A balesetekhez hozzájárul a barátok bátorítása, a kocsiban szóló hangos zene, a vagánykodás, és a fiatalok vezetési tapasztalatlansága. A vezető fiataloknak sokszor még jogosítványa sincs. A diszkó hangos zenéje, a fényhatások egy időre még tompítják a figyelmet, megnyújtják a reakcióidőt. Az eredmény pedig a karambol, a fának, oszlopnak ütközés, az út melletti gyalogosok elgázolása. Világosítsuk fel gyermekünket a diszkó-balesetek veszélyeiről, figyelmeztessük, hogy csak „tiszta” egyén mellé üljön be az autóba, illetve csak akkor adjuk oda autónkat, ha egészen biztosak vagyunk benne, hogy felelősséggel és biztonságosan tudja vezetni.
