Keresés
Close this search box.

Bőrbetegséggel élni nehéz

//

A diszkriminációnak ezer arca van: elég egy krónikus bőrbetegség ahhoz, hogy hátrányos megkülönböztetés érje az embert, különösen, ha Budapesten él. Ez derült ki a Magyar Dermatológia Társulat felkérésére készült elemzésből.

Ekcéma, urticaria, bőrgomba, nem szájon jelentkező herpesz, pikkelysömör, rozácea, lázhólyag és bőrdaganat – a lakosság 7%-a, vagyis közel 700 000 ember jelenleg is érintett a nyolc leggyakoribb bőrbetegség egyikében. Nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb orvoshoz forduljunk, ha bőrbetegségre utaló tüneteket észlelünk! A hosszan tartó krónikus bőrbetegségek, mint például a pikkelysömör, olyan súlyos belszervi betegségek kialakulását is elősegíthetik, mint a szívinfarktus, diabetesz, magas vérnyomás vagy vesebetegség.

A betegek általában szégyellik magukat a folyamatos vakarózás, a feltűnő tünetek és az emberek reakciói miatt, pedig a tévhitekkel ellentétben, a krónikus bőrbetegségek nem fertőznek.

Számos esetben csak a tünetmentességet lehet elérni, de a betegeknek ez is elég lehet ahhoz, hogy visszakapják az életüket. A felmérések szerint ugyanis, egy krónikus bőrbetegség miatt sokan búcsút mondhatnak a karrierépítésnek és a társas kapcsolatoknak.

A fővárosiak közel kétharmadát nyugtalanítja, ha valakin feltűnő bőrtüneteket lát, és egyharmaduk kerüli a személyes érintkezést, vidéken csupán a lakosság negyede tanúsít távolságtartó magatartást.

Minél kisebb településen él az ember, annál kevésbé kelt megütközést, ha feltűnő kiütései vannak: a budapestiek 58%-ával előfordult már, hogy megbámult egy bőrbeteget, miközben ez a vidéki városokban élők közül csak minden második válaszadóra, a falusiaknak pedig kevesebb mint a felére igaz.

A budapestiek több mint egyharmada (35%) elhúzódik a tömegben bőrbetegektől, 16%-uk pedig egyáltalán nem érzi magát kellemetlenül emiatt. Vidéken csupán a lakosság negyede (26%) tanúsít távolságtartó magatartást, de a többségük (19%) később ezt meg is bánja.

Nagyon komoly a különbség a szerelmi élet tekintetében is: Budapesten kétszer annyi emberrel szakítottak már bőrbetegség miatt, mint az ország többi részén. Míg tízből nyolc fővárosi kellemetlenül érzi magát, ha egy bőrbeteggel randevúzik, vidéken ez a kérdés tízből hat válaszadónak jelent problémát. A vidékiek optimistábbak is a párkeresést illetően: csak 61%-uk szerint nehezíti a szerelmi kapcsolatok kialakítását egy bőrbetegség, szemben a fővárosiak 77%-ával.

Összességében a felmérésben résztvevők 40%-áról elmondható, hogy kifejezetten vágyölőnek tartja, ha a partnere arcán csúnya kiütéseket lát. A külsőségek pedig nemcsak a kapcsolat elején számítanak: minden tizedik válaszadóval szakítottak már azért, mert előnytelenül változott meg a külseje, például egy makacs bőrbetegség miatt. A főváros ezen a téren is nagyon rosszul áll: budapestiként majdnem kétszer akkora rá az esély, hogy elhagyjanak minket, mint vidéken. Ez a különbség azért is érdekes, mert a fővárosban csaknem kétszer annyi válaszadó (45%) szenvedett már valamilyen bőrbetegségben, mint a kisebb településeken (28%).

Kőműves Zsuzsanna klinikai szakpszichológus véleménye szerint, egy lüktető, felgyorsult, világvárosi környezetben a személyes találkozások jóval célorientáltabbak: miután kevesebb idő jut az ismerkedésre, a beszélgetések nagy része a lényeg átadására szorítkozik, és felértékelődik az első benyomás szerepe. Nagy jelentősége lehet a kinézetnek, hiszen a külső alapján azonnali, gyors döntést hozunk a másikról, és ez lesz az alapja a további interakciónak. Talán ez is oka annak, hogy a fővárosban nehezebben boldogulnak a bőrbetegségekkel élők.

A lakóhely mellett egyébként az iskolai végzettség és az életkor is befolyásolja a kérdést: minél idősebb és tanultabb egy ember, annál feltűnőbben reagál mások bőrproblémájára. A karrier szempontjából viszont nincs különbség: egy feltűnő kiütés az ország minden szegletében komoly hátrányt jelenthet az álláskeresésnél, és ronthatja a betegek teljesítményét és esélyét.

Szeretnénk minél több bőrbeteghez eljuttatni az üzenetet: nem kell feltétlenül együtt élniük a kínzó tünetekkel és a környezetük kirekesztő magatartásával, hiszen a kezelési lehetőségek folyamatosan fejlődnek, és ma már az esetek többségében jelentős javulás érhető el, legalábbis tüneti szinten.

Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna
a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!