Mérgező gondolatok, avagy bio-gondolkodás?

//

Életünk során igyekszünk kerülni mindent, ami veszélyes, mérgező. Ha tehetjük, nem eszünk egészségtelen ételeket, próbálunk bio-élelmiszereket vásárolni, száműzzük lakásunkból a mérgező tisztítószereket, vegyszermentes, esetleg bio kozmetikumokat használunk – mindeközben egyáltalán nem ügyelünk arra, hogy a gondolataink is tiszták legyenek. Hogyan tehetnénk gondolkodásunkat is „bióvá"?

Mérgező gondolatok, avagy bio-gondolkodás?

Bizonyára volt már olyan helyzetben, amikor valaki megbántotta, vagy rosszul érintette valamilyen helyzet, melynek hatása alól sokáig nem tudott szabadulni. Újra és újra azon gyötrődött, hogy milyen igazságtalanság érte.

Hogyan kerülhetjük el, hogy mások tévedéseinek vagy rosszindulatának martalékává váljunk? Hogyan léphetünk ki azokból a visszatérő gondolati körökből, melyek fő témája az, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk? Ez a ciklikus gondolkodás, ez a „kérődző” magatartás mind lelkileg, mind testileg MÉRGEZŐ!

Kutatások is bizonyítják, hogy ez az egészségtelen tudatállapot boldogtalansághoz vezet. Amikor nyughatatlan tudatunk átadja magát a konfliktusainkon, sérelmeinken vagy veszteségeinken való rágódásnak, olyankor szervezetünket olyan káros, gyulladáskeltő hormonok és egyéb anyagok özöne árasztja el, melyek hosszú távon szinte bármilyen betegséget képesek előidézni. A tudósok egyre világosabban látják az efféle kérődző magatartás és a legsúlyosabb betegségek, például depresszió, rák, szívbetegség és autoimmun-problémák közötti összefüggéseket. Azok az anyagok, melyekben stressz idején „dagonyázunk”, sokkal ártalmasabbak, mint maguk a helyzetek, amelyek a stressz-reakciót kiváltották.

Az alábbi 15 egyszerű, de annál hasznosabb tanács nekem bevált e helyzetekre. Nagy részük a mindfulness pszichológia – a „tudatos jelenlét pszichológiája” – és a meditáció tudománya mai vezető alakjainak tanításain alapul. Nézze meg, melyekre rezonál közülük a leginkább, és azokat alkalmazza:

1. Beszéljünk kevesebbet, hagyjunk magunknak több időt! Amikor nehéz természetű emberekkel van dolgunk, a legbölcsebb, ha egy esetleges sértésre nem reagálunk azonnal, hanem időt hagyunk magunknak lehiggadni, felülemelkedni a történteken. Hagyjuk a dolgokat maguktól kibontakozni, egyszerűen várjuk ki, hogyan alakulnak a dolgok! Az idő, ha hagyjuk, legtöbbször elmossa sértettségünket.

2. Hagyjunk fel a bűnbakkereséssel! A múlt eseményein rágódni, felelősöket keresni (ide tartozik az önvád is) nincs értelme. A rossz dolgok, félreértések rendszerint egymásból következő események eredményei (dominóhatás), ritkán okolható ezért egyetlen konkrét személy. Gondoljuk végig: először ez történt, aztán az, majd amaz. Így történt, ami történt.

3. Igyekezzünk ne átvenni mások hangulatát! Ez egyértelmű tanács, csak néha nehéz betartani.

4. Mindig kezdjük a legnagyobb problémával! Történjen bármi, a legnagyobb problémánk valójában mindig a saját haragunk, amely által keltett „érzelmi köd” megakadályozza, hogy megfelelően reagáljunk. Saját dühünk kezelésére, foglalkozzunk tehát először saját magunkkal – meditáljunk, sportoljunk, sétáljunk nagyokat, és csak ezután forduljunk mások felé.

5. Ne akarjunk olvasni mások gondolataiban! Ha így tennénk, valószínűleg számos téves következtetésre jutnánk, ami sok félreértés forrása lehet, ráadásul egész „kérődzésünk” elképesztő időpocsékolás lenne.

6. Hogyan gazdagodhatunk lelkileg problémáink által? A képlet egyszerű: valamely esemény + a mi reakciónk = szenvedés. Amikor a harag fogságába esünk, megsértődünk, ítélkezünk, háborgunk azon, ahogyan bánnak velünk, ezzel szenvedéstartalékainkat gyarapítjuk. Ha viszont képesek vagyunk meglátni a heves reakcióink mögötti okokat, s megérteni, mit árulnak el rólunk az érzelmeink, sokat tanulhatunk önmagunkról. A másik képlet így hangzik: valamely esemény + jelenlét + vizsgálódás = belső gazdagodás. Helyezzük e gazdagodást tudatunk fókuszába. Ne feledjük: szellemünk is biotáplálékra vágyik!

7. Legyünk megbocsátók a saját érdekünkben! Nem muszáj hűségesnek lennünk a szenvedéseinkhez. Ha intenzíven a minket ért sérülésekre koncentrálunk, ezzel tartósítjuk szenvedésünket. Ha megbocsátunk, azt nemcsak a másik emberért tesszük, hanem, mert szeretnénk megszabadulni a múltba való kapaszkodással járó heves fájdalomtól.

8. Helyezkedjünk egy másik tudati térbe! Képzeljük el például, hogy egy mély, kék óceán fenekéről nézzük, ahogy a világ dolgai – és saját gondolataink is – elúsznak a szemünk előtt. Képzeljük el, hogy mi magunk vagyunk ez a mély, békés, kék óceán. Az ilyen jellegű vizualizációtól a legtöbben megnyugszanak, ráadásul ez csökkenti is a gyulladáskeltő, stresszes gondolatok mennyiségét.

9. Küldjünk szeretetet a másiknak. Amikor nem tudunk kiverni a fejünkből valakit, aki megbántott minket, képzeljük el, hogy egy gyönyörű fehér fénygömböt küldünk neki. Helyezzük őt bele a gömbbe, és tartsuk annak fehér fényében addig, amíg haragunk el nem enyészik.

10. Kapcsoljunk ki 90 másodpercre! Tudatunk felszabadításához először meg kell szakítanunk gondolataink megszokott folyását. Dr. Dan Siegel neuropszichiáter szerint kb. 90 másodpercbe telik kiszabadulni bármilyen tudatállapotból, köztük a haragból. Mintegy 15 mély lélegzetvételnyi ideig nem gondolunk a minket nyomasztó személyre vagy helyzetre, ezzel megtörjük a gondolati ciklust, ami eddig fogva tartott. Ugye milyen jó érzés?

Forrás: D. J. Nakazawa: 15 ways to get someone our of your head. Psychology Today. ford. Szabó-Velvárt László. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!