Az immunrendszer betegségei
Az elsődleges, vagy primer immunhiány születéstől fogva jelen van. Amennyiben a külső ártalom – például alultápláltság, sugárártalom, gyógyszerek-kémiai szerek, májelégtelenség, vesebetegségek, daganatok, fertőzések – a szervezetet születés után érik, akkor az immunhiány szerzett vagy másodlagos. Felnőtt korban elsősorban a szerzett immunbetegségekkel lehet találkozni. Ilyen esetekben a tünetegyüttes mögött az alapbetegség megkeresése a lényeges: ennek első lépése a belgyógyászati kivizsgálás. Sokszor meghatározóak az alapbetegség tünetei, melyek többnyire a szervezet egészét károsító folyamatok – például vérképzőszervi daganatok, súlyos anyagcserezavar vagy valamely szerv kifejezett és tartós károsodása.
Ha túlpörög
Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene. Az allergia kapcsán említést kell tennünk a komoly légúti tüneteket okozó asztmáról, melynek kezelésében a tüneteket mérséklő szerek mellett fontos szerepet kapnak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.
Ha önmaga ellen fordul
A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordulva a test saját szöveteit pusztítja. Előfordulásuk nők körében gyakoribb. Kialakulásuk pontos oka még nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a szklerózis multiplex, a gyulladásos bélbetegségek, a lupusz, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.
Ha elégtelenül működik
Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést eredményezhetnek bizonyos betegségek, például az AIDS, melynek során az immunsejtek elpusztulnak, így a szervezet egyre védtelenebbé válik. Bizonyos gyógyszerek ugyancsak elnyomják az immunrendszer működését, ezáltal növelik a különböző fertőzések kockázatát.
Fenti komoly elváltozások mellett, az egészségtelen étrend, a kevés alvás, a rendszeres testmozgás hiánya, sőt, a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Az egyik fontos tényező, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó – kortizol hormon tartós vagy túlzott mértékű megterhelés esetén, gátolja az immunrendszer működését.
A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív protein (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, mely jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával pedig, gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére.
Az immunrendszer kimerülését elsőként rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedése jelzi. A téli, kora tavaszi időszakban még egészséges embereknek is érdemes immunrendszerük működését támogatni, lehetőség szerint, természetes készítményekkel.
Dr. Kádár János
immunológus szakorvos
immunkozpont.hu
