Keresés
Close this search box.

Az elhízás nemcsak a szépséget veszélyezteti!

//

Sokan a fogyást tévesen a súlycsökkenéssel azonosítják, pedig intenzív fogyókúrák esetén a jó alakunkat biztosító izomzat gyorsabban épül le, mint az egészségünket is veszélyeztető zsírpárnák.

Az elhízás nemcsak a szépséget veszélyezteti!

A koplalással leadott kilók nagy része tehát izom (plusz víz) és nem zsír! A hormonok mellett gyulladásfaktorokat is termelő, alacsony energiaigényű hasi és a belső szervek körüli zsigeri zsírréteg hatására lassul az anyagcsere, így már minimális tápláléktól is képesek vagyunk hízni.

A zsírszövetekhez képest az izomzat négyszer annyi energiát éget el, „fajsúlya” is nagyobb, így a mérleg becsaphat! Azonos csontozatú, de karcsú, izmos ember testsúlya jóval több lehet, mint kevésbé kisportolt, zsírpárnáktól gömbölyű társáé.

Az elhízás mértékének megítéléséhez a testsúlynál sokkal fontosabb mutató lehet a testzsír aránya (%-a), mely megfelelő eszközzel mérhető.

Önmagában a testsúlynál szintén pontosabb mutató a testtömegindex (BMI). Úgy számítjuk ki, hogy a testsúlyt (kg) elosztjuk a méterben számított testmagasság négyzetével. Például egy 160 cm (1,6 m) magas, 64 kg súlyú nő BMI-je: az 1,6 m négyzete 2,56, így 64 kg:2,56=25. Az optimális érték 20-25 között mozog. 25-30 között enyhe, 35 felett súlyos elhízásról beszélünk.

Szintén fontos mutató lehet a derék/csípő hányados, amikor a centiméterben mért derékbőséget elosztjuk a csípőbőséggel.

Ennek megítéléséhez fontos tudnunk, hogy a férfias, vagy alma típusú elhízás esetén a zsírszövet elsősorban a has környékére rakódik le, míg a nőies, vagy körte típusú elhízásnál a fölösleges zsír főként a csípőn és a combokon található. Az alma típus igen veszélyes, mivel hajlamosít az anyagcsere-betegségekre (cukorbetegség, köszvény stb.), magas vérnyomásra, szív- és érrendszeri problémákra (infarktusra). A mért hányados férfiaknál 1,0, nőknél 0,9 értékig tekinthető egészségesnek.

Az elhízás okai közt meg kell említenünk az örökletes, hajlamosító tényezőket, esetleges hormonális eltéréseket (pl. a klimax táján gyakori, hirtelen testsúlynövekedés), de a legfontosabb mégis a tényleges energiafelhasználást maghaladó kalóriabevitel – magyarán, túl sokat eszünk! Mindez nem csupán esztétikai probléma, hiszen a túlsúly szív-érrendszeri, vagy ízületeket terhelő hatása mellett konkrétan veszélyes: a közepes elhízás (BMI 30-35) 3 évvel, az erős elhízás (BMI 40–50) 10 évvel rövidíti meg az életet.

Dr. Nemes János
gyermek-kardiológus szakorvos

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!