Keresés
Close this search box.

Irritális bélszindróma – a civilizált világ tünetegyüttese

//

Szervezetünk harmonikus működését nemcsak a külső környezetből bejutó toxinok veszélyeztetik, hanem a saját bélflóránk részét képező – esetleg ott elszaporodott – káros baktériumok által termelt mérgező anyagok is. Az egészséges bélflóra az emberi szervezet egyik legfontosabb gátja a fertőzésekkel szemben. Ennek felborult egyensúlyára hívja fel a figyelmet a manapság egyre gyakoribb irritábilis bélszindróma is.

Irritális bélszindróma
– a civilizált világ tünetegyüttese

Az irritábilis bélszindróma – IBS – funkcionális bélpanaszok együttese. Előfordulása igen gyakori, gasztroenterológiai ambulanciákon a betegek főként ilyen panaszokkal jelentkeznek. Specifikus diagnosztikai vizsgálata valójában nincs, így nehéz biztosan kiszűrni a betegségtől szenvedőket.

Vegyük végig az IBS vezető tüneteit: görcsös hasi fájdalom, mely leggyakoribb a has bal alsó negyedében; feszítő, égő jellegű, néha tompa állandó fájdalom. Ha a has más régiójában (pl. jobb alhas) jelentkezik, téves diagnózishoz vezethet, mely miatt a betegek egy része akár vakbélműtétre vagy nőgyógyászati műtétre kerülhet. A fájdalmaknak székeléssel való összefüggése, vagy azutáni enyhülése jellemző, de nem minden esetben áll fenn. A székletek számának növekedése, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző. Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székürítések a másik panasz-együttes. Éjszakai széklet és véres széklet nem jellemző.

A tünetek általában valamilyen gyomor-bélrendszeri fertőzést követően alakulnak ki, illetve erősödnek fel. Megfigyelhető, hogy a panaszok 30-40 éves kor között kezdődnek, a legkülönfélébb fokozatban és erősségben kombinálódhatnak. A betegek már számos vizsgálaton átestek, sokféle gyógyszert fogyasztanak, ám a tünetek mégsem enyhülnek. Érdekes adat, hogy az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel és évi 8 milliárd dollárt költenek e betegekre.

Az emberi szervezet működésének egyik alappillére a normális bélflóra, mely a születéstől számított 4.-5. hétre jön létre, azaz települ be anyatejes táplálás esetén Bifidus és Lactobacillus flórával. A tápszerrel táplált csecsemőknél azonban vegyes flóra alakul ki, és itt már megjelenhetnek a kórokozó baktériumok, melyek elszaporodása mérgező anyagok (toxinok) termelésével is jár. A probiotikus baktériumtörzsek igazoltan jótékony klinikai hatást fejtenek ki a kóros flóra elnyomásával.

A tápcsatorna különböző szakaszaiban egyébként, más-más a bélbaktériumok koncentrációja. IBS esetén a bél baktériumflórája is megváltozik, melyet a vastagbél-nyálkahártya kóros reakciója, kóros immunválasza követ. Ilyen esetekben a probiotikumok adása a gyulladást és túlérzékenységet csökkentő hatás miatt is hatékony. E jótékony hatást multicentrikus vizsgálatok sorozata bizonyítja. Ugyancsak jelentős számú tanulmány mutatta ki, hogy az IBS-ben gyakori Helicobacter pylori (Hp) fertőzés esetén a probiotikumok helyreállították az antibiotikus kezelés során sérült bélflórát és visszaszorították a Hp kolonizációját.

A bélflóra helyreállítása probiotikumok alkalmazásával történik. A hazánkban is forgalomba került Lactobacillus rhamnosus tartalmú készítmény hosszú távú hatása IBS-ben szintén több randomizált tanulmány által igazolt. A bélnyálkahártya sejtjeihez tapadva vetélkedni kezdenek a kórokozókkal, helyes irányba terelik a bél, és így az egész szervezet immunválaszát. A sejtnövekedéshez szükséges vitaminok termelésével, az ásványi anyagok felszívódásának javításával érik el hatásukat.

Humán klinikai randomizált, kettős-vak vizsgálatban megnézték, hogy hogyan hat az IBS betegeknél az IBS Florea Lcr35 törzse, a hasmenéses tünetekkel rendelkező csoportban klinikailag jelentős mértékben (36%) csökkent a hasi fájdalom.

Forrás: Dr. Székely György

– Az irritábilis bél szindróma korunkban – A diagnózistól a terápiáig

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!