Fáradt vagyok,
karikás a szemem…
A vérszegénység igen gyakori betegség, a Föld lakosságának kb. egyharmadát érinti, többnyire vashiány okozza, mely a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik. Leginkább a gyerekek, fogamzó képes korú nők, várandós és szoptató anyák, valamint az idősek körében fordul elő.
Ha a szervezetben a vas mennyisége egy bizonyos szint alá csökken, zavart szenved a vörösvérsejtek képzése, ami vashiányos vérszegénységhez vezet. A vérben keringő vörösvértestek legfontosabb feladata az oxigén szállítása a sejtekhez. A vörösvértestekben található vérfesték képződéséhez pedig megfelelő mennyiségű vas szükséges.
Egészséges embereknél is kialakulhat vashiány, ennek oka a rossz táplálkozásban keresendő. Míg a növényi táplálékokban található vasnak csupán elenyésző része hasznosul a vasfelszívódást gátló anyagok jelenléte miatt, az állati eredetű élelmiszerekben található vas sokkal nagyobb arányban szívódik fel. Ezért a vegetáriánusok, fogyókúrázók, fehérjeszegény étrenden élők esetében nagyobb eséllyel alakul ki vashiány és vérszegénység.
Gyermekkorban, várandósság, szoptatás idején és fokozott fizikai-szellemi igénybevétel esetén a vasszükséglet növekszik, ha ilyen esetekben nem növeljük a vasbevitelt, hiányállapot alakul ki. Különböző betegségek is okozhatnak vashiányt, ilyenek például: a nőgyógyászati vagy tápcsatornából eredő vérzések, a felszívódási zavarok és a csökkent gyomorsavtermelés. Ilyen esetekben a hiányállapot csak az alapbetegség gyógyításával szüntethető meg.
A vashiány és a többi táplálkozási hiánybetegség megelőzhető az életkornak, nemnek, élettani állapotoknak (terhesség, szoptatás), az esetleges betegségeknek megfelelő célzott táplálkozással, a tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminszükséglet biztosításával. A szervezet napi vasszükséglete 10–18 mg, ez kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással biztosítható. A kizárólag növényi táplálékkal bevitt vas mennyisége nem fedezi a napi szükségletet mivel annak csupán 2-5%-a szívódik fel, míg az állati eredetű élelmiszerekben található vas lényegesen jobban, kb. 20%-os arányban hasznosul. A felszívódás arányát étkezésenként 50–100 mg C-vitamin bevitelével javíthatjuk.
A vaspótlás módja, időtartama, a vasraktárak feltöltéséhez szükséges vas mennyisége több tényező függvénye. Ezekről a klinikai tünetek, a laboratóriumi és egyéb szükséges vizsgálatok alapján az orvos nyújt útmutatást. A vaspótlás történhet gyógyszerek vagy vénás injekciók formájában, de léteznek hatékony természetes vaspótló készítmények is. Ha a szájon át adott vaspótlás – például felszívódási zavar, gyomor-bélbetegségek, ételintoleranciák miatt – nem elegendő, akkor érdemes kombinált vitamininfúziós és vaspótló kúrát alkalmazni a raktárak feltöltésére és a mielőbbi javulás elérésére.
Érdemes tudnunk, hogy a spenótban, sóskában található oxálsav, a gabonafélékben, hüvelyesekben található fitinsav és a feketekávéban, teában található csersav gátolja az élelemmel bevitt vas felszívódását. A C-vitamin, a cink (forrása például a tojás és az olajos magvak), illetve a réz (forrása például a hüvelyesek és a búzakorpa) fokozza a szervezetben a vas hasznosulását.
Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos biológiai daganatkezelés, vitamin-infúziók, immunerősítés, allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
www.balaicza.hu 06/20-588-28-10, dr.balaicza@gmail.com
