Bélflóraegyensúly

//

Az élet minden területén egyensúlyra törekszünk. Ma már ismert, hogy a jótékony baktériumoknak meghatározó szerepük van az immunrendszer működésében, egészségünk fenntartásában, vagy a megbillent egészség helyreállításában. De észrevesszük-e egyáltalán az egyensúly felborulását?

Bélflóraegyensúly

Számos olyan tünettel élünk együtt, melyeket megszokunk, és alig veszünk róluk tudomást. Ilyenek például a fáradékonyság, levertség, ingerlékenység, hangulatváltozások, gyomor- és bélpanaszok, hüvelyi folyás, valamint az immunrendszer gyengülése. E szerteágazó és látszólag egymással össze nem függő tünetek hátterében a bélflóra megbomlott egyensúlya, a jótékony baktériumok számának csökkenése és a kártékony baktériumok és gombák elszaporodása is állhat.

A bélben élő mikroorganizmusok többé-kevésbé állandó közössége, a bél?óra egy különálló szervként viselkedik. Összetétele meghatározó a tápanyagok felszívódásában, a kórokozók megtelepedésének megakadályozásában, és az immunrendszer karbantartásában is. E jótékony baktériumok a probiotikumok.

Az emésztőrendszerben döntő szerepük van például a K-vitamin és a folsav előállításában, de hozzájárulnak további vitaminok (B1, B2, B6, B12) és számos aminosav előállításához. Tejsavtermelő képességüknél fogva a bél pH-ját savas irányba tolják el, így segítik például a kalcium, a vas, a magnézium és a cink felszívódását. Emellett erősítik immunrendszerünk védekező erejét a különböző bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzésekkel szemben.

Egy hazai vizsgálat szerint a jótékony baktériumok aránya a magyar lakosság körében csak 12%, szemben az ennél lényegesen magasabb európai átlaggal. Ez a tény párhuzamba hozható a magyar lakosság átlag alatti egészségi állapotával is.

A jótékony baktériumokat károsító tényezők között az antibiotikumok a legjelentősebbek. Ezek használata sajnos gyakran elkerülhetetlen a fertőzések leküzdése érdekében. A jótékony baktériumok viszont igen érzékenyek az antibiotikumokra, így akár egy rövid kúra „mellékhatásaként” ők is kipusztulnak, vagy számuk drámaian lecsökken. Ezért már az antibiotikumok szedésével párhuzamosan gondoskodjunk a probiotikumok minőségi forrásból származó pótlásáról, melyet az antibiotikum bevétele után pár órával célszerű alkalmazni.

Ha a hiányzó jótékony baktériumokat tabletta, kapszula, vagy por formájában vesszük magunkhoz, akkor olyan készítményt érdemes választanunk, amelyben a baktériumok mellett megtalálhatók a növekedésüket segítő prebiotikus tápanyagok is.

Egy másik ok a probiotikumok pótlására az, hogy az antibiotikumok nem irtják ki a gombákat, így például a candida gombát, vagy az egyik igen veszélyes baktériumot, a Clostridiumot sem. Ezek a kórokozók, amelyeket a jótékony baktériumok addig kordában tartottak, gyorsan szaporodni kezdenek, így sürgőssé válik, hogy a probiotikumok pótlásával féken tartsuk őket.

Gyakori kérdés: hány éves kortól adható gyermekek számára probiotikum? A modern probiotikumok korosztály specifikusak, létezik kifejezetten újszülöttek számára kifejlesztett termék, s ahogy nő a gyermekünk, úgy igazodhatunk a korosztályának megfelelő termékekhez. A Pediatrics című szaklap korábbi tanulmánya szerint a probiotikumok rendszeres adása jelentősen csökkentette a megfázás tüneteit (orrfolyás, köhögés, hőemelkedés). A vizsgálatban 6 hónapon át adtak probiotikumot (csak laktobacillust, illetve kombinált készítményt) 3–5 éves gyermekeknek. A laktobacillus önmagában is mérsékelte a felső-légúti tüneteket, de a hatás erőteljesebb volt a többféle probiotikus baktériumot tartalmazó kombinált készítmények alkalmazásával.

Felnőttek és gyermekek számára is – az eredményesség érdekében – javasolt olyan megbízható, kombinált probiotikumot választanunk, amelyben kellően nagy a baktériumszám és prebiotikumot is tartalmaz. E célra ajánlható minden korosztálynak a Protexin termékcsalád. További infó: www.protexin.hu

Forrás: Láthatatlan barátaink, kiadó: Felicitas Kft. 2016. (x)

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!