Sokérbetegség

//

A szív- és érrendszeri betegségek ma már népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

Sokérbetegség

Az érszűkület szó hallatán legtöbbek a végtagokban, főként a lábakban kialakuló érbetegségre gondolnak. Ennek oka az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért a betegség egyidejűleg jelentkezhet az agyat ellátó, vagy a szemet behálózó erekben, illetve a szívkoszorúerekben is.

A betegségre számos életmódból adódó tényező hajlamosít: dohányzás, cukorbetegség, túlsúly, magas vérnyomás, stressz, magas vérzsír- és húgysavszint, mozgásszegény életmód és egészségtelen táplálkozás. Ehhez adódik a genetikai hajlam, melyet nem tudunk kivédeni, de céltudatos életmóddal és rendszeres szűréssel több esélyünk van a betegség és szövődményei kivédésére.

A fel nem ismert és kezeletlen érbetegségek az érrendszer bármely részében problémát okozhatnak. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet.

Pontos statisztikák igazolják, hogy a perifériás érelzáródást hány évvel követi – szinte szabályszerűen – az infarktus vagy a stroke. Hasonlóképpen meghatározott idő után követi az első infarktust vagy stroke-ot a perifériás erek elzáródása. Ezért hívjuk ezt az állapotot sokérbetegségnek, hiszen mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el, ennek megfelelően alakulnak ki az aktuális klinikai tünetek.

Kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, a szívet ellátó erek szűkületének, elzáródásának, melynek következménye a szívizom egyes területeinek tápanyag- és oxigénhiánya, súlyosabb esetben elhalása. Vizsgálatok szerint, már a legenyhébb fokú érszűkületben szenvedők esetében is szignifikánsan (2-3-szor) gyakoribb volt az infarktus és a stroke előfordulása.

Egy friss tanulmány szerint, a 45 év feletti, kezeletlen magas vérnyomás hatására fokozottan károsodnak az agyi erek. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték (a mért vérnyomás 1. értéke) kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7%-kal megnöveli a kognitív problémák kialakulását. A szisztolés (a 2. érték) emelkedése az agyi kis erek károsítása révén fokozza a memóriazavart. A megelőzéshez, a későbbi demencia elkerüléséhez elengedhetetlen a vérnyomás normalizálása megfelelő gyógyszerekkel, és ezt támogató számos természetes készítménnyel.

Az életmód orvoslás és a megfelelő gyógyszerelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és vérlemezkegátló gyógyszeres terápia önmagában nem elegendő! A beteg részéről komoly lelkierő szükséges a dohányzás azonnali elhagyásához, a betegséghez vezető eddigi életmód gyökeres megváltoztatásához, melynek része a szív- és érvédő célzott étrend bevezetése, az esetleges túlsúly megszüntetése, az orvos által javasolt napi rendszeres (lehetőleg szabadban végzett) edzés, a stressztényezők kiiktatása, rendszeres stresszoldás és a megfelelő pihenés, alvás biztosítása. A szövődmények megelőzése, mérséklése érdekében sokat tehetünk az erek állapotát javító készítmények alkalmazásával is.

Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász, klinikai farmakológus főorvos
oxygenmedical.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!