Stressz: támadás a pajzsmirigy ellen!
A pajzsmirigy jóformán minden élettani folyamatban szerepet játszik. Ha működése nem kiegyensúlyozott, mi sem vagyunk azok.
Az elhízáson kívül a szívbetegségek, a krónikus fáradtság, a depresszió, az ízületi és kötőszöveti betegségek, a PMS, a változókori panaszok, az irritábilis bélszindróma (IBS) vagy az autoimmun betegségek arra is utalhatnak, hogy gond van a pajzsmirigyünkkel.
A pajzsmirigy-alulműködés jellemző tünetei között szerepel a súlygyarapodás mellett az állandó lehangoltság, a töredezett haj és körmök, a hajhullás, a fázós kéz és láb, valamint a székrekedés – márpedig ezek mind igen gyakori tünetek
A pajzsmirigyműködés szoros kapcsolatban áll a mellékvese működésével, ami viszont stresszreakcióinkkal áll összefüggésben.
Amikor a stressz krónikussá válik, a bennünket elöntő – a mellékvesék által termelt – stresszhormonok (adrenalin és kortizol) gátolják a pajzsmirigyhormonok működését, ami komoly betegségek kiindulópontja lehet.
A hosszas stresszreakció a mellékvese kifáradásához vezethet, ami a pajzsmirigyzavar gyakori kísérője.
A stressztől leghatékonyabban testmozgással szabadulhatunk meg, ami kifejezetten javítja a pajzsmirigy működését. Arra serkenti a pajzsmirigyet, hogy több hormont termeljen, ráadásul a testmozgás révén minden szövetünk érzékenyebbé válik a pajzsmirigyhormonra. A testmozgás számtalan előnye közül soknak vélhetően a pajzsmirigyműködés javulása áll a hátterében.
Testmozgás gyanánt már egy egyszerű félórás séta is megfelelő, ha azt rendszeresen és legalább közepes intenzitással végezzük.
Ügyeljünk arra is, hogy eleget aludjunk! Az alváshiány ugyanis a stressz egyik forrása, mely akadályozza a szervezetet a teljes regenerálódásban.
Forrás: Dr.Mercola.com, ford. Homok Szilvia.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.