Stressz – alváshiány – kimerültség – memóriagondok
Túl kevés alvás – Az alvás számos élettani és pszichológiai folyamatunkhoz nélkülözhetetlen. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet, mely számára ez a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. Ha ez valamilyen okból nem valósul meg, az fáradtság, koncentrációzavar, teljesítménycsökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán. Felnőttek számára a szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra.
Memória – A Journal of the American Geriatrics Society folyóiratban közölt egyik kutatásban az alvásidő és a memória összefüggéseit vizsgálták 15 ezer fő részvételével. Az idős résztvevők közül a memóriateszteken azok teljesítettek a legrosszabbul, akik középkorú vagy idősebb éveikben átlagosan 5 vagy annál kevesebb, illetve akik 9 óránál többet aludtak. A szellemi frissesség hosszú távú megőrzéséhez a kutatók a napi 7 óra alvást tekintik a legideálisabbnak.
Stressz és koffein – A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, a feszültség miatti gyakori ébredések megszakítják az amúgy is felületes alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatti nappali fáradtságot növekvő koffeinbevitellel igyekszünk kompenzálni. A túlzott koffeinfogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, fokozódik az idegesség, a nyugtalanság. A stressz tüneteinek enyhítésére alkalmazzunk stresszoldó módszereket vagy a szakorvos által javasolt készítményeket, gyógyszereket, de kérhetjük pszichológus, pszichiáter segítségét is.
Helytelen táplálkozás – Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban csak bekapkodunk ezt-azt, majd a napközben elmulasztott étkezéseket este farkaséhesen hazatérve, bőséges kései vacsorával pótoljuk, emiatt, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.
Elkerülhetjük ezt napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával, mellyel a vércukorszintünket is egyensúlyban tarthatjuk. A napközbeni fáradtságérzetet ugyanis az éhség miatt jelentkező vércukorszintesés is kiválthatja.
Horkolás – A hálótárs pihenését is gátló kellemetlen zaj nem pusztán zavaró, de nagyban veszélyezteti is a horkoló egészséget! Horkolás közben, a gátolt orrlégzés miatt, az alvó személy gyakran levegő után kapkod, s az ilyen mikroébredések miatt az éjszakai alvása nem pihentető, így napközben fáradság, koncentrációzavar jelentkezhet.
Az ilyen esetekben szükséges alvásvizsgálat eredményei alapján szükség lehet bizonyos életmódváltásra, esetleg a túlsúly megszüntetésére, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésére vagy alternatív eszközök alkalmazására, végső esetben műtétre.
Bizonyos alternatív eszközökkel, speciális párna, horkolásgátló spray vagy orrszárnytágító segítségével az esetek egy részében javulás érhető el. Amennyiben a horkolás főként háton fekve jelentkezik, jó szolgálatot tehet a horkolásgátló pizsama, melynek hátulján egy zsebbe teniszlabdát teszünk, így kényszerítve folyamatos hason-, illetve oldalfekvésre a horkoló hálótársat. A panaszokat sok esetben már ilyen módszerekkel is jelentősen csökkenthetjük.
Amennyiben a horkolás alvás alatti légzéskimaradással párosul, alvási apnoe betegségről beszélünk. Ennek leggyakoribb kezelési módja az ún. pozitív nyomású légsínterápia – a CPAP-terápia, mely speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felsőlégutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést az alvás alatt. A terápia hosszú távú megoldást jelent, a tapasztalatok alapján a betegek viszonylag rövid idő alatt hozzászoknak a készülék alkalmazásához.
Műtéttel a horkolást okozó vagy súlyosbító anatómiai okok – orrpolip, orrsövényferdülés – szüntethetők meg. Emellett a krónikus orrnyálkahártya-gyulladás vagy a megnagyobbodott orrmandula, a lágy szájpad renyhesége, illetve a nyelvcsap anatómiai eltérése is okozhat horkolást.
Fontos tudnunk, hogy kezeletlen esetben a horkolás férfiaknál szív- és érrendszeri betegségek, illetve impotencia előidézője lehet.
A nők is horkolnak! – Horkolás kapcsán inkább a férfiakra gondolunk, pedig az – kisebb arányban – a hölgyeket érinti. Nők esetében a panasz gyakran már a terhesség alatt jelentkezik, de előfordulása (részben a hormonális változások miatt) főként a menopauza idején emelkedik, és eléri a férfiak körében tapasztalható arányt.
Egy 88 hónapon át, 1000 középkorú hölgy részvételével végzett kutatás során megállapították, hogy a középfokú és súlyos apnoés tüneteket mutató csoportokban egyértelműen magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozások aránya azon résztvevők között, akiknél nem alkalmazták a CPAP- (pozitív nyomású légsín) terápiát. A vizsgálatokat végző kutatók felhívták a figyelmet, hogy horkolás terén a nők egészségi állapota is védelemre szorul.
Egyéb betegségek – Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A gyakori okok között szerepel a vérszegénység, a depresszió, urológiai panaszok, illetve a pajzsmirigy- alulműködés, mely szintén nagyfokú teljesítménycsökkenést eredményezhet Sokszor éppen a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével a nappali fáradtság is megszüntethető.
Mozgáshiány – Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza, és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres testmozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti 3 alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nemcsak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
joalvaskozpont.hu
