5 jó szokás, amivel akár 10 életévet is nyerhetünk
Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok arról, milyen jelentős hatással van életmódunk az egészségünkre, s arról, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk.
A Harvard Egyetem tudósai több mint 123 000 személy egészségi adatait tekintették át, két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva. Ennek során górcső alá vették az alábbi 5 döntő életmódfaktor jelenlétét:
1. fizikai aktivitás;
2. étrend;
3. testtömeg-index (BMI);
4. dohányzás;
5. alkoholfogyasztás.
Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik naponta legalább 30 perces közepes intenzitású edzést végeztek, kiegyensúlyozottan táplálkoztak, normál BMI-jük volt, nem dohányoztak, és naponta nem fogyasztottak többet egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik nem törődtek e fontos életmódelemek következetes betartásával. A férfiaknál 12,2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.
A legkisebb kockázatnál is fontos a kivizsgálás!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét az egyes betegségek – így a szív-érrendszeri betegségek – kialakulásában, illetve azok gyógyulásában. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt.
Fontos látni, hogy a metabolikus szindróma – az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese – jórészt az életmódból ered. Gondolnunk kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nemcsak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere-változással.
A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Éppen ezért, mindazoknak, akik többféle rizikófaktorral rendelkeznek, azaz túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott részt venniük kardiológiai kivizsgáláson, amelynek elemei a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás ellenőrzése, a BMI meghatározása, a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, a szívultrahang és az arteriográfos érvizsgálat. Az így kapott eredmények megnyugtathatnak, vagy épp felhívják a figyelmet a szükséges kezelések és életmódbeli változtatások mielőbbi megkezdésére.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
kardiokozpont.hu
