Jól működik-e immunrendszerünk?
A gyakori fertőzések mellett az alábbi tünetek jelentkezése utalhat immunhiányos állapotra:
1. Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz – Elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén – amennyiben minden szükséges vizsgálat elvégzése megtörtént és mégsem találják a kiváltó okát – a diagnózis: ismeretlen eredetű láz.
2. Hasmenés – Gyakori tünet, lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban a tünetek nem múlnak, a hasmenés napokig-hetekig is fennáll oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás is megfigyelhető, akkor komolyabb ok is állhat a háttérben.
3. Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül – Felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak nevezhető, sőt fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, ha elhúzódó, például munkahelyi vagy családi stressz is nehezíti az életünket. Immunhiányra utalhat azonban az évi 4 vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg- vagy hörgőgyulladás.
4. Bőrtünetek – Figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések, visszatérő tályogok jelenléte is társul.
5. Antibiotikumra nem reagáló fertőzések – Ha a betegnél visszatérő vagy szokatlan kórokozók által okozott fertőzések jelentkeznek, melyek antibiotikumokra nem vagy nagyon rosszul reagálnak, ha intravénás antibiotikumra van szükség.
Komplex kivizsgálás
Gyakori fertőzések esetén mindig szükséges ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen szervi eltérés a háttérben. Visszatérő orrmelléküreg-gyulladást okozhat például az orrpolip vagy egy fel nem ismert légúti allergia, sőt a reflux is, így első körben az adott szakorvosi kivizsgálásra van szükség. Lényeges a beteg alapos kikérdezése, a családi és egyéni kórelőzmény megismerése. Emellett laboratóriumi tesztek és immunológiai vizsgálatok is segítenek annak eldöntésében, hogy beszélhetünk-e immunhiányos állapotról.
Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. Az immunrendszer elégtelen működését okozhatja a rendszer éretlensége, bizonyos hiányállapotok, genetikai hibák, vagy külső ártalmak is.
Az elsődleges vagy primer immunhiány születéstől kezdve jelen van, tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Az immunológiai érés folyamata ugyanakkor átlagosan 10-12 éves korra fejeződik be, addig átmeneti immunhiányos állapotok is előfordulnak.
Amennyiben egy külső ártalom – például alultápláltság, sugárártalom, gyógyszerek-kémiai szerek, májelégtelenség, vesebetegségek, daganatok, fertőzések – a szervezetet születés után éri, akkor az immunhiány szerzett vagy másodlagos. Ide tartozik az egyes betegségekhez (például diabétesz, vesebetegség) társuló immunhiány is. Gyakori fertőzéseket okozhat ugyanakkor az is, ha valaki olyan gyógyszert szed – például autoimmun betegség esetén –, amely gátolja az immunrendszer működését. A szerzett immunhiány legismertebb formája az AIDS.
Felnőtt korban elsősorban szerzett immunbetegségekkel találkozunk. Ilyen esetekben a tünetegyüttes mögött az alapbetegség megkeresése a lényeges: ennek első lépése a belgyógyászati kivizsgálás.
Ha túlpörög
Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene. Az allergia kapcsán említést kell tennünk a komoly légúti tüneteket okozó asztmáról, melynek kezelésében a tüneteket mérséklő szerek mellett az immunrendszer túlműködését csökkentő készítményeket is alkalmazunk.
Ha önmaga ellen fordul
A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordulva a test saját szöveteit pusztítja. Előfordulásuk nők körében gyakoribb. Kialakulásuk pontos oka még nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a szklerózis multiplex, a gyulladásos bélbetegségek, a lupusz, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.
Ha elégtelenül működik
Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést eredményezhetnek az immunsejtek pusztulását okozó egyes betegségek is, melyek során a szervezet egyre védtelenebbé válik.
Fenti komoly elváltozások mellett, az egészségtelen étrend, a kevés alvás, a rendszeres testmozgás hiánya, sőt a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Az egyik fontos tényező, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó – kortizol hormon tartós vagy túlzott mértékű megterhelés esetén, gátolja az immunrendszer működését.
A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív protein (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, mely jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával pedig gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére.
Az immunrendszer kimerülését elsőként rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedése jelzi. Az őszi-téli időszakban még egészséges embereknek is érdemes immunrendszerük működését támogatni, lehetőség szerint természetes készítményekkel.
Dr. Kádár János
belgyógyász-immunológus főorvos
immunkozpont.hu
