Keresés
Close this search box.

Fordulat a szénhidrátok megítélésében

//

Sokáig a zsír volt az ellenség, mostanság viszont egyre több táplálkozáskutató mutat vádlón a cukorra és a gabonafélékből készült finomított szénhidrátokra. Álláspontjuk szerint a szénhidrátfogyasztás lecsökkentése a kulcs az elhízás, a szívbetegség, a II-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás leküzdéséhez.

Fordulat a szénhidrátok megítélésében

Nem a zsír a probléma” –mondja dr. Walter Willett, a Harvard Közegészségügyi Főiskolája Táplálkozástudományi Tanszékének a vezetője. – „Ha az amerikaiak kiiktatnák a cukros üdítőket, a fehér kenyeret, a tésztaféléket, a fehér rizst, a burgonyát és az édes falatokat, szinte az összes testsúllyal, cukorbetegséggel és egyéb anyagcserezavarokkal járó problémát megszüntethetnék.”

Éveken át azzal tömték a fejünket, hogy az elfogyasztott zsírtól vagyunk kövérek, és ez vezet a krónikus betegségekhez. dr. Frank Hu, a Harvard Közegészségügyi Főiskolájának táplálkozástudományi és epidemiológiai professzorának véleménye szerint – „a zsírcsökkentés túlhangsúlyozása a szénhidrátok fogyasztásának és az ételek cukortartalmának növekedését eredményezte, ami mára Amerika legnagyobb egészségügyi problémájává vált”.

Minden szénhidrát – beleértve a cukrot is – vércukorrá konvertálódik, és minél finomítottabb a szénhidrát, annál gyorsabb ez a konverzió. Amikor elfogyaszt egy cukormázas fánkot vagy egy adag krumplipürét, ezek igen gyorsan felszívódnak és megemelik a vércukorszintet. A vércukorszint normalizálására a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki, mely a cukrot a sejtekbe juttatja, ahol a cukor glikogén formájában tárolódik, mint üzemanyag.

Ha tökéletesen egészséges az anyagcseréje, a rendszer csodásan működik, ám egy idő után, ahogy a szervezete kezd kimerülni a nagy mennyiségű szénhidrát folyamatos feldolgozásában (melyre az evolúció nem készített fel bennünket), megváltozik a szervezet válasza az inzulinra.

Ahogy a sejtek egyre érzéketlenebbé válnak az inzulinra, a hasnyálmirigynek egyre több inzulint kell a vérbe bocsátania, hogy ugyanannyi cukrot a sejtekbe tudjon juttatni. Ahogy az emberek kezdenek inzulinrezisztenssé válni, a szénhidrátok egyre nagyobb feladat elé állítják a szervezetet, a hasnyálmirigy kezd kimerülni, nem tud lépést tartani a fokozódó inzulinigénnyel, kialakul a cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia első jele a metabolikus szindrómának nevezett állapot, mely akkor áll fenn, ha a következőkből 3 vagy annál több is megállapítható: magas trigliceridszint (több mint 150 mg/dl/1,70 mmol/l); magas vérnyomás (135/85 fölött), hasi elhízás (a derék körfogat férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél nagyobb); alacsony HDL koleszterin (alacsonyabb, mint 40 mg/dl vagy 1,04 mmol/l), vagy a normálnál magasabb éhomi vércukorszint. A felnőtt lakosság 25%-ánál „teljesül” e paraméterek közül három vagy annál több.

Némely kutató úgy érvel, hogy mivel fejlődésünk során nem alkalmazkodtunk a földművelés által termelt és az ipar által finomított élelmiszerek fogyasztására, akkor nem is kéne próbálkoznunk ezek fogyasztásával. A szénhidrátok, mint kalóriaforrás lecsökkentése jó stratégia, ám érdemes kiegészítenünk azt a rendszeres fizikai aktivitás fokozásával a tartós eredmény érdekében.

Forrás: Marni Jameson, Los Angeles Times, December 20, 2010,
ford. Szendi Gábor, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!