Az ízületek regenerálódásának és megóvásának lehetőségei
Az ízületek típusos alkotórészei az ízületi porc, a ízületi tok és az ízületi szalagok.
● Az ízületi porc legfontosabb funkciója, hogy rajta keresztül történik az erőátvitel az ízületi felszíneken, lehetővé téve a súrlódásmentes mozgást a csontvégek között.
A porcszövet egy vérerek nélküli szövet, amely chondrocitákból, chondroblastokból és az általuk termelt nagy mennyiségű extracelluláris mátrixból épül fel. A kollagénrostok, a proteoglikánok és egyéb mátrixproteinek előállítását a chondrociták biztosítják, melyek működése kiválóan stimulálható a normandiai fenyő kérgéből készült kivonattal, így az alapállomány építése fokozott tempóra állítható.
A proteoglikán jelentős vízmegkötő kapacitással rendelkezik. Ennek köszönhetően a porc képes csillapítani és egyenletesen szétoszlatni a rá ható külső erőket – még a nagyobb ütésekből származókat is. Ugyancsak a proteoglikánok teszik lehetővé a porc állandó tápanyagellátását, amit a testmozgás jelentősen stimulál.
A sport és a testmozgás tág fogalom, hiszen belefér a kórházi ágyon végzett gyógytornától az élsportig minden. De milyen mozgás javasolt a beteg ízületekre?
Heveny gyulladásos állapotban pihentetni kell a beteg ízületet. Ahogy azonban megszűnnek a heveny tünetek, meg kell kezdeni az ízület mozgatását, a gyógytornát, ami megakadályozza az ízület lemerevedését, aktivizálja az ízületi anyagcserét, javítja a szervezet oxigénellátását, ráadásul stresszoldó hatással is rendelkezik.
Az ízületek védelmében eleinte a kisebb intenzitású mozgásformák ajánlhatók: a jóga, pilates, thai-chi, tempós séta, kerékpározás és az úszás. Szerencsére létezik egy olyan mozgásforma, ami senkinek sem árt: ez pedig a kényelmes tempóban végzett séta.
Az ízületekre ható mechanikai terhelés csökkentésében, az ún. „lengéscsillapító” hatásban fontos szerepe van a hialuronsavnak, mely nagy mennyiségben van jelen minden ízületi porc alapállományában.
● Az ízületi tok zsákszerű kötőszöveti tok, mely az egyik ízesülő csontvég szélétől a másik csontvég széléig terjed, így hermetikusan elzárja az ízületet. A tok általában két rétegből áll: a külső rostos réteg és a belső szinoviális hártya. A rostos réteg aránylag tömött, rugalmas kollagénrostos kötőszövet. A szinoviális réteg sejtdús, laza hártyaszerű kötőszövet, amelynek sejtközötti állománya kollagénrostokat és nyálkás jellegű, nyúlós anyagot tartalmaz. A hártyarétegen belül van a hialuronsavban gazdag szinoviális folyadék, amely tökéletesen nedvesíti és védi az ízületet.
● Az ízületi szalagok tömött, kollagénrostos kötőszöveti kötegek, az ízületi tok rostos rétegének megerősítését és a csontok rögzítését szolgálják . A természet csodálatosan megalkotta ezt a bonyolult felépítésű, egyedülállóan rugalmas, rendkívül ellenálló szerkezetet, mely lehetővé teszi számunkra mind a nagy erőkifejtéssel járó, mind a finom, precíziós mozdulatok kivitelezését. Óvjuk e szerkezetet, hiszen élethosszig szükségünk lesz rá!
Dr. Tihanyi István
gyermekgyógyász szakorvos,
természetgyógyász
+36-20-934-9299
1143 Bp., Hungária krt. 70.
