Mi lehet a hosszú élet orvossága?
Tikk-takk, az óra körbe jár, s minden másodperccel észrevétlenül illan el az életerőnk. A ráncok lassú megjelenése a sima, ruganyos bőrön; az izmokba és ízületekbe alattomosan belopódzó sajgások, fájdalmak; a foltok és kinövések nyugtalanító megjelenése…
Ezek mind az öregedés tünetei, melyek egyre halmozódnak, végül a gondolatok összekuszálódnak, a pulzus gyengül, elfogy az erőnk.
Kennedy szerint az öregedés a leginkább cselekvésre kényszerítő rizikófaktor, melyet főként a genetika, az életmód és a környezeti tényezők összhatása befolyásol.
Egyen kevesebbet, éljen tovább!
Amennyiben a hosszú életnek van titka, azt talán Japánban, az „aggastyánok országában” találjuk meg. Ott 100 000 emberből 50 éli túl a 100. születésnapját, de ez az arány Okinawa szigetén még magasabb.
Az okinawaiak hosszú életéhez jelentősen hozzájárul az étrendjük: kutatások szerint kb. 11%-kal kevesebb kalóriát fogyasztanak, azaz hosszú távon energiadeficites üzemmódban működnek, nem azért mert híján vannak a tápláléknak, hanem a „hara hachi bu” mondásként ismert ősi hagyományt követve mértékletességet tanúsítanak, nem eszik degeszre magukat, hanem kb. a 80%-os jóllakottság érzésnél befejezik az evést.
Széles körben ismert a kalóriakorlátozás életet meghosszabbító hatása például a majmok esetében is. A mechanizmus okát vizsgálva japán kutatók egyfajta „molekuláris kapcsoló” után kutattak, s már találtak is egyet: a sirtuinok nevű enzimfehérjéket, melyek kiemelkedő szerepet játszanak például a stresszválaszban, az energia metabolizmusban, a gének szabályozásában, a DNS javításban, és vélhetően az öregedési folyamat szabályozásában is.
Hiroshi Itoh, a japán Keio University professzora szerint a sirtuinok az egyik legfontosabb élettartam-módosítók, melyek aktiválják, illetve kikapcsolják bizonyos gének működését. Ez az aktiválás az ún. NAD-tól – a sejtekben előforduló természetes anyagtól – függ, melynek szintjét az elővegyület, a nikotinamid mononukleotide (NMN) szájon át történő adásával lehetséges emelni. Most vizsgálják, hogy biztonságos-e az NMN hosszú távon történő fogyasztása.
Az USA-ban egy másik, potenciálisan élettartam-meghosszabbító hatású molekulát tesztelnek egy több helyszínen végzett önálló klinikai vizsgálatban. A TAME-vizsgálat arra keresi a választ, hogy a 2-es típusú diabétesz kezelésében használt Metformin vajon elodázhatja-e az öregedéssel összefüggő betegségeket.
Mivel mind az amerikai TAME-, mind a japán NMN- vizsgálatok csupán egyetlen összetevőre irányulnak, Kennedy úgy véli, a jövőben egy több komponenst vizsgáló megközelítés hatékonyabb lenne.
Az öregedés gyorsaságának egységes megítéléséhez biomarkerek szükségesek. Az egyik leginkább megalapozott biomarker a telomérhossz. A telomér a sejtosztódásban szerepet játszó DNS-spirál végén lévő védőréteg, mely óvja a kromoszómákat osztódáskor a sérüléstől. Ahogy öregszünk, teloméreink rövidülnek, a minket meghatározó genetikai kód egyre törékenyebbé válik. Mivel az anyagcsere és az öregedés között szoros kapcsolat van, az inzulinhatást szintén az öregedés erőteljes jelzőjének tekinthetjük.
„Ha egyszer felismeri a világ, hogy valóban lehetséges késleltetni az öregedést és hosszabban fenntartani az egészséges állapotot, akkor az ez irányú kutatások nagyobb támogatásnak örvendenek majd”, véli Kennedy.
Forrás: Jeremy Chan: Longevity In A Bottle, ford. Váradi Judit,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
