Keresés
Close this search box.

A nagy „sóátverés”

//

A sófogyasztás csökkentéséről már évekkel ezelőtt kiderült, hogy még a szívbetegeknek is kifejezetten káros, a sószegény közétkeztetés pedig veszélyezteti a gyerekek egészségét. Vajon miért buzdítanak mégis – rég meghaladott elveket követve – a sófogyasztás csökkentésére egyes szakemberek?

A nagy „sóátverés”

1982-ben a TIME Magazin egy alkalommal azzal a címlappal jelent meg, hogy „A nagy bajkeverő: a só”. Ezt követően nagy mintán végzett vizsgálatban 32 ország 52 intézménye keresett összefüggést a sófogyasztás és a vérnyomás között, mert leegyszerűsítve azt tapasztalták, hogy aki több sót fogyaszt, annak magasabb a vérnyomása.

Igaz, a hatás csekély volt: 59%-kal alacsonyabb sóbevitel csak 2 Hgmm-rel csökkentette a vérnyomást, azaz például 140-es szisztolés vérnyomás nagymértékű sómegvonással 138-ra volt csökkenthető. Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a sófogyasztás visszafogása csökkentette volna a szívinfarktus vagy a sztrók kockázatát, ám a nagy port felvert vizsgálat hatására 1994-től az USA-ban kiadtak egy ajánlást a napi sóbevitel 2400 mg alá csökkentésére – igazság szerint a világ szinte összes egészséges populációja ennél jóval több sót fogyaszt ma is.

Egy későbbi, szintén nagy mintán végzett amerikai vizsgálat cáfolta a korábbi sóhipotézist: kiderült, hogy akik a legkevesebb sót fogyasztották, azoknak 18%-kal magasabb volt a halálozási rátájuk.

Lényegesen nagyobb volt a szívinfarktus kockázata a magas vérnyomással kezeltek közül azoknak, akiket orvosuk sószegény diétára fogott. Kiderült, hogy a sóbevitel csökkentése nem mérsékelte a szívbetegségek és a halálozás kockázatát, sőt az alacsony sóbevitelnek negatív hatása volt. A vizsgálat nagyszámú résztvevője közül az orvosok épp azoknak a szív-érrendszeri betegeknek ajánlották a legnyomatékosabban a sófogyasztás csökkentését, akiknek ezzel a legtöbbet ártottak.

Érdemes tudnunk: a sónak fontos szerepe van a vér megfelelő mennyiségének és nyomásának fenntartásában ahhoz, hogy a szövetek elegendő oxigénhez és tápanyaghoz jussanak. A só két összetevője – a nátrium és a klorid – vérünkben a legnagyobb mennyiségben előforduló elektrolitok. Összehasonlításként: a vér nátrium-koncentrációja kb. 140, míg például a káliumé 4, a kalciumé 2,2 mmol/l. Így talán érthető, miért van olyan nagy szükségünk a sóra.

Forrás: Dr. Jason Fung: The Salt Scam. Medium Health, ford. Czárán Judit,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!