Növényi hatóanyagokkal
az allergiák, vírusok és gyulladások ellen
Az immunrendszert igénybe vevő téli fertőzések, illetve az előttünk álló nyáron az egyre erősödő napsütés egyaránt fokozzák a herpeszvírus okozta csúnya és fájdalmas hólyagok megjelenését.
Bizonyos növények, gyümölcsök és zöldségek – például a citrusfélék, egyes hagymafajták, az áfonya és a fekete szőlő – a közismerten jótékony hatású flavonoidok egy speciális fajtáját, a kvercetint tartalmazzák, mely az utóbbi években széleskörű kutatások tárgyát képezte, és a vártnál is jobb eredmények miatt került az érdeklődés középpontjába.
Az egyik ilyen tanulmány megállapította, hogy a kvercetin gátolja az 1. típusú herpes simplex vírus és a polivírus, valamint a 3. típusú parainfluenzavírus, illetve a légzőszervi szintetikus vírus fertőzőképességét és replikációját (onlinelibrary.wiley.com). Egy másik kísérletben a kvercetin mind az A-típusú, mind a B-típusú influenzavírusokat gátolta. Egyrészt a vírusfertőzés nem tudott kialakulni a kvercetin által elért rezisztencia mellett, másrészt antivirális szerekkel (amantadin vagy oszeltamivir) egyidejű alkalmazás esetén a hatás jelentősen fokozódott.
Egy 2016-os vizsgálat szerint a kvercetin az oxidatív károsodás csökkentésével visszafogja a másodlagos bakteriális fertőzések kialakulását, ami valójában az influenzás megbetegedések súlyosbodásának elsődleges oka. Megállapították, hogy a kvercetin, mint koncentrált hatóanyag az influenzatörzsek széles spektrumát gátolja, ideértve a H1N1, a H3N2 és a H5N1 vírust is.
A 2020. évi Covid-19kutatások során kiderült, hogy bizonyos flavoniodok hatékonyan gátolhatják a vírus sejten belüli szaporodását. Ezek között olyan jól ismert vegyületek is előfordulnak, mint például a kvercetin, a kempferol és az apigenin (researchgate.net).
A kvercetin ugyancsak jól ismert antioxidáns aktivitásáról és allergiaellenes tulajdonságáról, melyeket az immunrendszer stimulálása, a vírusellenes aktivitás, a hisztamin felszabadulásának, illetve a gyulladást elősegítő folyamatoknak a gátlása jellemez.
Forrás: ncbi.nlm.nih.gov
