COVID-19
Mit tudunk, hol tartunk most?
E cikk megírásakor a COVID-19-vírus okozta világjárvány kapcsán regisztrált megbetegedések száma 104 millió fölött van, az elhunytak száma meghaladja a 2,2 milliót. A vírus lappangási ideje a becslések szerint 2–14 nap, de egyes szakemberek szerint akár 27 nap is lehet. Az esetek nagyjából 75-80%-ában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár, a fertőzöttek negyedénél volt súlyos a betegség. A kórházi kezelésre szorulók egy része a fertőzés előtt teljesen egészséges volt, ám a halálos áldozatok jellemzően a fokozott rizikójú csoportokba (krónikus betegségek, idős kor stb.) tartoztak.
Sokáig úgy gondolták, hogy a koronavírus-fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez, de mostanra kiderült, hogy ezek a tünetek nem feltétlenül a legelsők. Sokak esetében az első tünet a hasmenés és étvágytalanság volt. Dr. Howard E. Gendelman professzor (University of Nebraska Medical Center) kutatása is egyértelműen igazolja a tudomány jelenlegi álláspontját, hogy a COVID-19 szisztémás, nem csak a légzőszervekre lokalizált betegség, mely egyéb szerveket és szöveteket is érint. A vírus a vér-agy gáton átjutva nemcsak légzési, hanem kardiális, agyi, máj- és vese-problémákat is okozhat.
Dr. William A. Banks (University of Washington School of Medicine) fontos megfigyelése, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérjéi bejutnak az agyba és ott citokintermelést, valamint következményes neurotoxicitást is okozhatnak. E folyamatnak tulajdoníthatók a vírus központi idegrendszeri tünetei, többek között az ízérzés és szaglás elvesztése, a fejfájás, zavartság, és esetleges szövődményei is, mint a stroke és az agyvérzés.
Egyre több kutatás bizonyítja továbbá, hogy a vírushoz kapcsolódó légzési problémák nemcsak a vírus tüdőre gyakorolt közvetlen hatásai, hanem részben az agy légzésért felelős területeinek vírusos inváziója miatt alakulnak ki.
A szövődmények között szerepelhet tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk és veseelégtelenség is. A gyógyult betegek egy részénél krónikus fáradtság és poszttraumás stressz szindróma jelentkezett.
Újabb amerikai kutatások szerint a koronavírussal fertőzöttek közel 6%-ánál 90 napon belül mentális betegségek alakultak ki. Leggyakrabban szorongás, depresszió és álmatlanság jelentkezett, de a szakértők szerint a demencia kialakulásának is jelentősen megnő a kockázata.
December óta új SARS-CoV-2-vírusvariáns tartja erős nyomás alatt a brit egészségügyi rendszert, mely még gyorsabban terjed és még fertőzőbb, mint az eddig ismertek.
Dél-Afrikából is hivatalos jelentést adtak egy új, fertőzőképesebb koronavírus-variánsról. Mindennek következtében még gyorsabban emelkedett a fertőzöttek száma és még többen szorultak kórházi kezelésre. Mostanra mindkét vírusvariánst sikerült azonosítani.
A brit hatóságok szerint az új vírusvariáns mintegy 70%-kal fertőzőképesebb, mint a korábban ismert forma, ám jelenlegi ismereteink szerint nem okoz súlyosabb betegséglefolyást és nem vezet magasabb halálozásszámhoz.
A Dél-Afrikából eredő variáns a brittől függetlenül alakult ki, és úgy tűnik, már több különböző mutáción ment keresztül. Afrikában különösen azokban a falvakban, településeken tudott gyorsan terjedni, ahol az emberek zsúfoltan és szegényes körülmények között élnek. A vírusnak már hosszabb ideje kellett különféle antitestekkel harcolnia, így nagy volt a rá ható evolúciós nyomás. Feltételezések szerint vélhetően erre a nyomásra „válaszolt” a vírus mutációval.
A Dél-Afrikából és Nagy-Britanniából érkező információk alapján azt az általános következtetést vonhatjuk le, hogy a járvány során további új vírustörzsek megjelenésével kell számolnunk, a vírus tehát a jövőben is tovább fog változni.
A mutálódás teljesen természetes folyamat: mutációk a vírusok szaporodásakor az evolúció természetes részeként keletkeznek, mindez a SARS-CoV-2 vírusra is igaz. A replikációk során a másolási hibák miatt – amelyek nem kerülnek automatikusan javításra – a vírus működése lépésenként változik meg.
Leegyszerűsítve: a koronavírus alkalmazkodik az emberi gazdaszervezethez. Vagy úgy, hogy elrejtőzve előle, kikerüli az immunrendszert (több mutáció lassú felhalmozódása révén, ezt nevezzük sodródásnak, azaz driftnek), vagy úgy, hogy a vírus két különböző típusának genetikai elemei kombinálódnak (shrift), melynek eredményeként új tulajdonságok és képességek jelennek meg.
Minél több embert fertőz meg a koronavírus, minél elterjedtebb és minél több egy időben az aktív fertőzött, annál gyakrabban tud szaporodni, és ezzel együtt annál gyorsabban változik.
Nagy-Britannia volt az első nyugat-európai ország , ahol a széleskörű, tömeges oltás elkezdődött, és bár sokan aggódtak, de az új vírusmutáció nem fogja hatástalanná tenni az eddigi oltási erőfeszítéseket.
Christian Drosten virológus megnyugtatásként hangsúlyozta: az összes vakcinát úgy tervezték, hogy oly módon kódolja az információt a koronavírus tüskefehérjéje számára, hogy még mutáció esetén is képes legyen stimulálni az immunrendszert. Szerencsére egy-egy vírusnak néhány mutációnál többre van szüksége ahhoz, hogy fehérjéi annyira megváltozzanak, hogy ki tudja kerülni az immunvédelmet. Ezért lehetséges, sőt valószínű, hogy a COVID-19 elleni vakcinákat – az influenzaoltáshoz hasonlóan – majd idővel a mutálódott vírusnak megfelelően „át kell hangolni”, hozzá kell igazítani.
Forrás: dw.com/science, netdoktor.de, Orvostovábbképző Szemle Online
