Keresés
Close this search box.

Ételallergia vagy érzékenység?

//

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat ételallergia vagy ételérzékenység esetén. Fontos tudnunk, hogy e kettő különböző betegség, ezért érdemes tisztáznunk, milyen eltérések vanna a tünetek, a kivizsgálás és az diéta terén.

Tévhitek az ételallergiáról

Sokan úgy tudják, hogy az ételallergia gyerekkorban jelentkezik, amikor a szervezet először találkozik azzal az anyaggal, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt ellenanyagot kezd termelni.

Valójában felnőtt korban is jelentkezhet, de csak 2-5% gyakorisággal. A kivizsgálás során az ellenanyag – IgE – szintjét nézzük, s amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.

Az ételérzékenység gyakoribb

Felnőttek körében az ételérzékenység, másnéven ételintolerancia 15-30%-os gyakoriságú. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, bár leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység.

Fontos tudnunk, hogy a gluténérzékenység nem azonos a lisztérzékenységgel, másnéven cöliákiával, ami autoimmun betegség, és nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl.

Az ételérzékenység vagy intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami a panaszokat okozhatja.

Tünetek

Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr (akne, ekcéma) és felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat.

Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi panaszok, okozhat ekcémát is, de jellemzőbb a csalánkiütés, illetve a szájüregi tünetek (viszketés, ajak-nyelv duzzanat).

Fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás – alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Meddig diétázzunk?

Mivel az ételérzékenység felszívódási zavar, az adott étel elhagyása után – a bélrendszer regenerálódását követően – néhány hónap múlva megpróbálhatjuk fokozatosan visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is, akik csak bizonyos formában és mennyiségben fogyaszthatják majd panaszmentesen az adott élelmiszert.

Ételallergia esetén azonban az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. Fontos tehát a pontos diagnózis, hiszen nem mindegy, hogy valamiről örökre vagy csak átmenetileg kell lemondanunk.

Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
Budai Allergiaközpont

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!