Keresés
Close this search box.

Mit jelent a diszbiózis?

//

Korunk népbetegsége a mikrobiom egyensúlyának felborulása – ezt az állapotot diszbiózisnak nevezzük. A mikrobiom pedig a testünkön és testüregeinkben lakó mikroszervezetek 100 ezer milliárdos népességű életközössége. Nehéz elképzelni, hogy testünknek ennyi „lakója” van. Kellenek ők egyáltalán nekünk? Vajon ők használnak minket vagy mi őket?

Okok és következmények

Bőrünk, légzőszervünk, genitáliáink és emésztőrendszerünk mikrobáinak segítségével tanítjuk, eddzük és tartjuk fenn ellenálló képességünket. Ugyanezek a szervezetek védenek a káros patogének inváziójától is, mivel a külvilággal az általuk benépesített felületeken érintkezünk.

Mikrobáink létfontosságú feladatot látnak el táplálkozásunkban is. Mikrobaközösségek népesítik be természetes élelmiszereink felszínét. Ezeket elfogyasztva, a lebontó mikrobák életközösségének segítségével vagyunk képesek „megemészteni” ételeinket.

Ezek a mikrobák természetes és harmonikus összetételben álltak elődjeink rendelkezésére. Modern világunkban a számtalan konzerváló, vegyi- és egyéb szintetikus anyag alapvetően rontja a természetes mikrobaközösségek egyensúlyát, fajgazdagságát.

Nem csoda tehát, hogy szervezetünk – természetes mikrobiomjának károsodása miatt – különféle anyagcsere alapú panaszokkal, betegségekkel reagál. Az ilyen krónikus tünetek, károsodások miatt többnyire a mikrobiom diszbiózisa okolható.

Láthatjuk tehát, hogy a diszbiózis az egészséges, természetes és velünk harmonikus együttműködésben lévő mikrobaközösségek elszegényedését, elfajulását okozza. Hatására immunitásunk gyengül, gyermekeink immunrendszerének felkészítése hiányt szenved, továbbá természetes védekezőképességünk edzetlensége miatt egyre több és több betegség képes életminőségünket rontani.

A tápanyagok lebontásával, emésztésével kapcsolatos problémáink oka tehát a diszbiózis, mert nem rendelkezünk azokkal a mikroszervezetekkel, melyek a különböző – számunkra nem emészthető – összetevőket lebontanák, ezekre érzékenységi, esetenként allergiás reakciókat adunk.

Funkcionális éhezést, azaz olyan tápanyagok hiányát is okozza a diszbiózis, melyeket – ideális esetben – a vastagbelünk fermentáló mikrobaközössége biztosítana számunkra. Mikrobáink befolyással vannak a hangulatunkra, szokásainkra is, mivel – közreműködésükkel – szervezetünk a kedélyállapotot meghatározó hormonokat is termel.

A diszbiózis állapotában azok a mikroszervezetek kerülhetnek túlsúlyba, melyek a finomított, mesterséges anyagok lebontására „szakosodtak”, ezért akkor jutalmaznak minket a jóllakottság érzését okozó szerotoninnal vagy egyéb ingerületátvivő anyaggal, ha nem a mi, hanem az ő igényeik szerinti anyagokat kebelezünk be (a mi egészségünket támogató mértéktartó vegyes étrend helyett).

A pro- és prebiotikumok, valamint a fermentált, élő mikrobákat tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása 3-6 hónapon belül jelentősen képes javítani, helyreállítani mikrobiomunk (nekünk is kedvező) egyensúlyát. Ez az étrend hozzájárul az egészséges immunitás fenntartásához, a hatékony emésztéshez, szervezetünk megfelelő táplálásához, sőt kedélyünk kiegyensúlyozásához is.

Szólnunk kell röviden a pandémia emésztőrendszeri következményeiről is.

A Sars-COV2 vírus azokat a szöveteket támadja meg, melyek rendelkeznek ACE2-receptorral. Ilyenek a légutakat borító nyálkahártyák, az érfalaink és sajnos bélrendszerünk is. A vírusfertőzés bélrendszeri tünetei – étvágytalanság, émelygés, hasmenés – gyakran a légúti tüneteket megelőzve jelentkeznek, és sok esetben a légúti tünetek gyógyulása után is fennmaradnak.

Emiatt fordulhat elő, hogy a gyógyulást követő negatív teszt ellenére a bélrendszerben a vírus akár hetekig is fertőzőképes marad, s a széklettel távozva továbbra is fertőzésveszélyt jelenthet. (1.) Ezért kiemelten fontos a kézhigiéniás előírások alkalmazása, s a közös vécék használatának mellőzése, illetve azok rendszeres és alapos fertőtlenítése.

Bóday Ádám
kutató

1. Kovács, Ágota (2020) COVID-19 az emésztőrendszerben = COVID-19 in the Digestive System. Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle = Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, 6 (2). pp. 45-47.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!