VÁRHATÓ ÉLETTARTAM ≠ VÁRHATÓ EGÉSZSÉGES ÉLETHOSSZ!
A nyugati világban élők jó részének az egészségi állapota aggasztó. Eközben sokan azzal áltatják magukat, hogy egyre nő a várható élettartam. A demográfusok – ráébredve ennek hamis sugalmazására – bevezették a várható egészséges élethossz fogalmát, ami bizony 10 – 15 évvel alacsonyabb a várható élettartamnál.
Ha összevetjük ezt a természeti népek várható élettartamával (korrigálva a nagy gyermekhalandósággal), akkor bizony azt látjuk, hogy majdnem addig élnek, mint mi, viszont szinte haláluk napjáig aktívak: serényen élelmet gyűjtenek, gyermeket gondoznak, tűzre vigyáznak, stb. Ez azt jelenti, hogy várható élettartamuk és várható egészséges élettartamuk gyakorlatilag egybeesik, nem töltik tehát a haláluk előtti 5-10-15 évet betegségekben senyvedve.
A nyugati világban tapasztalható egészségügyi krízis fő oka a nyugati jellegű étrend, amely fölösleges kalóriákban gazdag, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény. Az orvoslás a betegségek kezelésével foglalkozik, a megelőzést ráhagyja a dietetikára, amely viszont a gyakran manipulált hivatalos tudományra támaszkodik, tudomást sem véve a nyugati étrendet alapvetően megkérdőjelező modern kutatásokról.
A téves étrendi ajánlások gyorsan hatnak a társadalomra, jó példa erre az első – az 1970-es évek végén kiadott – amerikai étrendi ajánlás hatása: meredeken növekedni kezdett az USA-ban az elhízottak aránya.
Az egészségkárosító makro-tápanyagok ajánlása mellett a mikrotápanyagok szükségességéről annyi szokott elhangzani, hogy „vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet”, illetve, hogy „a táplálék bőven fedezi a szükségleteket”. A kutatások ennek pont az ellenkezőjét mutatják!
Egy korábbi angol vizsgálatban az alacsony keresetűek 20%-a skorbutosnak, másik 20%-a súlyosan C-vitaminhiányosnak bizonyult. A nyugati népesség jelentős része alapvető mikrotápanyagokból – például magnéziumból, káliumból, vasból, rézből, cinkből, szelénből, stb. és különféle vitaminokból – hiányt szenved .
A triage elmélet
Paradoxnak tűnik, hogy sokan semmilyen vitamint, sem egyéb mikrotápanyagot nem szednek, még sincs semmi bajuk. Ez azonban megtévesztő látszat. A paradoxont Bruce Ames professzor triage („triázs”, azaz prioritási sorrend) elmélete magyarázza. Ames szerint a DNS-károsodások és a későn kialakuló betegségek a mikrotápanyag-hiányra adott válaszreakciók következményei.
Az evolúció során gyakori volt a mikrotápanyagok átmeneti hiánya. A természetes szelekció a rövid távú túlélést preferálja a hosszú távú egészség rovására.
A vitaminok és egyéb mikrotápanyagok nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. Belőlük a legtöbb az energiatermelő mitokondriumok működéséhez szükséges. Amikor valamely mikrotápanyagból hiány lép fel, a szervezet a kis mennyiségben mégis rendelkezésre álló mikrotápanyagot az életet fenntartó folyamatokban használja fel, emiatt hanyagolja azokat a folyamatokat, amelyek a hosszú távú egészséget szolgálják.
A priorizálás mechanizmusai közé tartoznak az anyagcsere kerülő útjai, a mikrotápanyagok fokozott visszatartása, a különféle „helyettesítések”. Ezeket és az elhanyagolt anyagcsere-folyamatokat hosszú távon azonban megszenvedi a szervezet működése, és ez előbb-utóbb betegségekhez vezet.
A mikrotápanyagok hiányának rövid és hosszú távú hatása
Szomorú példája a hiányállapotok következményének a holokauszt túlélők sorsa. A koncentrációs táborokban a fejadagokat úgy tervezték, hogy a foglyok 3 hónapig éljenek. A híg répaleves és a szelet fekete kenyér minimális tápanyagot és mikrotápanyagokat tartalmazott. Ennek ellenére sokan a mostoha körülményeket szívós szervezetük miatt túlélték. A túlélők visszatértek, ám évtizedekkel később kiugróan gyakorivá vált közöttük a csontritkulás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a rákos megbetegedések.
A triage-elmélet alapján a mikrotápanyagok hiányából kialakuló DNS-károsodások hosszú távon daganatos megbetegedésekhez vezetnek. A szintén gyakorivá váló fibromyalgiát a lágerben elszenvedett vashiány magyarázza. A holokauszt túlélők termékenysége azonban hosszú távon sem károsodott, ugyanis az evolúcióban a túlélés után a szaporodásnak van a legnagyobb prioritása.
A hiány esetén érvénybe lépő fontossági sorrendre jó példa a D-vitamin, melynek alacsony szintje közvetlen tüneteket nem okoz, de az emiatt csökkent kalciumfelszívódás hatására a szervezet a csontokat kezdi bontani a vér kalciumszintjének fenntartására, azaz kerülő úton megoldja a kalciumhiányt. Ennek hosszú távú következménye csontritkulás és érelmeszesedés lesz.
Az évtizedeken át fennálló D-vitaminhiány jelentős rákkockázattal is jár, illetve részben oka, részben súlyosbító tényezője számos autoimmun betegségnek és a diabétesznek is. Szintén hosszú távú hatásnak tekinthetjük a visszatérő, esetenként halált is okozó felső légúti fertőzéseket, mint tapasztaljuk évente az influenzajárványok vagy újabban a Covid-19 betegség kapcsán.
A C-vitaminhiány hosszú távú egészségkárosító hatását számtalan vizsgálat bizonyítja, ahol a kórházban ápolt betegek közül a C-vitamin kiegészítésben részesülőknél jelentősen csökkent a halálozási arány.
A vitamin- és ásványianyag-pótlást a nyugati orvoslás még napjainkban is kevéssé támogatja, illetve az ajánlásokban irreálisan alacsony dózist javasolnak. Sok felvilágosult ember szívesen pótolná az élelemből mára kiveszett mikrotápanyagokat étrend-kiegészítőkkel, de ha mind a 40 esszenciális mikrotápanyagot be akarnák vinni, az anyagilag igen megterhelő lenne. Emiatt sokan szelektálni kénytelenek, és csupán a legfontosabbakat szedni. Szerencsére, ez is több mint a semmi!
Szelektáljunk körültekintően, mert a mikrotápanyagok kölcsönhatásban állnak egymással, például magnézium nélkül a D-vitamin és a mitokondriumok által termelt „energiamolekula”, az ATP (Adenozin Trifoszfát) sem hasznosul!
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu olvasható.
Szakirodalmi források:
- Ames BN. Low micronutrient intake may accelerate the degenerative diseases of aging through allocation of scarce micronutrients by triage. Proc Natl Acad Sci U S A. 2006 Nov 21;103(47):17589-94
- Apple, R. D. 2007. The more things change: A historical perspective on the debate over vitamin advertising in the United States. In: Ward, J. W. – Warren, C. (eds.) Silent victories: The history and practice of public health in twentieth-century America, Oxford University Press, Oxford, 193-208.
- Bleys J, Navas-Acien A, Guallar E. Serum selenium levels and all-cause, cancer, and cardiovascular mortality among US adults. Arch Intern Med. 2008 Feb 25;168(4):404-10.
- Brayne, AB; Brayne, RP; Fowler, AJ: Medical specialties and life expectancy: An analysis of doctors’ obituaries 1997-2019. Lifestyle Med, 2021;e23.
- Collier, B. R. ;Giladi, A. ;Dossett, L. A. ;Dyer, L. ;Fleming, S. B. ;Cotton, B. A.. Impact of high-dose antioxidants on outcomes in acutely injured patients, JPEN J Parenter Enteral Nutr, 2008, 32(4):384-388.
- Costello RB, Elin RJ, Rosanoff A, Wallace TC, Guerrero-Romero F, Hruby A, Lutsey PL, Nielsen FH, Rodriguez-Moran M, Song Y, Van Horn LV. Perspective: The Case for an Evidence-Based Reference Interval for Serum Magnesium: The Time Has Come. Adv Nutr. 2016 Nov 15;7(6):977-993.
- Davis, W: Wheat belly. Rodale, 2011.
- Geleijnse JM, Vermeer C, Grobbee DE, Schurgers LJ, Knapen MH, van der Meer IM, Hofman A, Witteman JC. Dietary intake of menaquinone is associated with a reduced risk of coronary heart disease: the Rotterdam Study. J Nutr. 2004 Nov;134(11):3100-5.
- Gurven, M; Kaplan, H: Longevity among hunter-gatherers: a cross-cultural examination. Population and Development Review, 2007, 33:321-365.
- Hampl, J. S. – Taylor, C. A. – Johnston, C. S.. Vitamin C deficiency and depletion in the United States: The Third National Health and Nutrition Examination Survey, 1988 to 1994, Am J Public Health, 2004, 94:870-875.
- Haug, EG; de Lalouvi?re, D; Isharc, L: Vitamin D and COVID-19: Is There a Lack of Risk/Reward Understanding Among Health Authorities? DOI: 10.13140/RG.2.2.13972.12164
- Hite AH, Feinman RD, Guzman GE, Satin M, Schoenfeld PA, Wood RJ. In the face of contradictory evidence: report of the Dietary Guidelines for Americans Committee. Nutrition. 2010 Oct;26(10):915-24.
- Horácková K, evčovičová A, Hrstka Z, Moravcová M, Lásková M, Derňarová ź. Consequences of holocaust on physical health of survivors: bibliography review. Cent Eur J Public Health. 2020 Sep;28(3):237-244.
- Jahnen-Dechent W, Ketteler M. Magnesium basics. Clin Kidney J. 2012 Feb;5(Suppl 1):i3-i14.
- McCann JC, Ames BN. Vitamin K, an example of triage theory: is micronutrient inadequacy linked to diseases of aging? Am J Clin Nutr. 2009 Oct;90(4):889-907.
- MDOSZ: Táplálkozási akadémia. 2012, 5(3).
- Minger, D: Death by food pryramid. Primer Blueprint Publishing, 2013.
- Mosdøl, A. – Erens, B. – Brunner, E. J.. Estimated prevalence and predictors of vitamin C deficiency within UK’s low-income population, J Public Health (Oxford), 2008, 30(4):456-460.
- Raynaud-Simon, A.; Cohen-Bittan, J.; Gouronnec, A.; Pautas, E.; Senet, P.; Verny, M.; Boddaert, J.. Scurvy in hospitalized elderly patients, J Nutr Health Aging, 2010, 14(6):407-410.
- Smith, MD: Going against the grain. McGraw Hill, 2002.
- Szendi G: Napfényvitamin. 2. kiadás. Jaffa, 2018a.
- Szendi G: Tévutak az orvoslásban. Jaffa, 2018b.
- Teicholz, N: The big fat surprise, Simon & Schuster, 2014.
- Wallace DC. A mitochondrial paradigm of metabolic and degenerative diseases, aging, and cancer: a dawn for evolutionary medicine. Annu Rev Genet. 2005;39:359-407.
- Yao, WC., Chen, HJ., Leong, KH. et al. The risk of fibromyalgia in patients with iron deficiency anemia: a nationwide population-based cohort study. Sci Rep 11, 2021, 10496.
