A memóriát is ronthatja a pajzsmirigy-alulműködés?

//

Figyelem! Ha nehezen megy a tanulás, a szellemi munka vagy gyakran vagyunk feledékenyek, azt nem csak a túlhajszoltság és az alváshiány okozhatja. Kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.

Az anya csökkent pajzsmirigyműködése is okozhatja

BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) agyi eredetű növekedési fehérje, mely fontos szerepet játszik az idegrendszer és a memória megfelelő működésében. A Neuroscience folyóiratban közölt korábbi vizsgálat eredményei szerint a magzati időszakban az anya pajzsmirigy-alulműködése összefügg az utódnál a tanulási teljesítmény és a memória gyengülésével, valamint az agyi BDNF-szint csökkenésével.

Általánosságban a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal is összekapcsolható, mint a depresszió, az Alzheimer-kór és a gyorsabb öregedés. A kutatók azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigyhormon elégtelensége által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek pajzsmirigyhormon adagolásával és a testmozgás fokozásával visszafordíthatók.

Mivel javíthatjuk az állapotot?

1. Intenzív testmozgás – Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszám 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.

2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás – Az időszakos éhezés, például a heti egynapos böjt és a kalóriamegvonás, azaz a mindennapos kalóriabevitel csökkentése nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és az általános egészségét, ráadásul növeli a BDNF-szintet is.

Ahogy a testedzésnél, úgy itt is hosszabb távú kúra szükséges a megfelelő hatás eléréséhez.

Megfigyelések szerint a túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai kevésbé érvényesülnek.

3. Ártalmas ételek elkerülése – A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem csak néhány hónap múlva érzékelteti hatását.

4. Speciális ételek és étrend-kiegészítők fogyasztása – Több ételről és étrend-kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol.

5. Napozás – A BDNF-szint évszakonkénti változást is mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU (nemzetközi egység) mennyiségű D-vitamin nem befolyásolta a BDNF-szintet, ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki jótékony, BDNF-növelő hatását.

6. Szociális élet – A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.

7. Tanulás – A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.

8. A stressz és depresszió kerülése – A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet. Depressziós betegekben is alacsonyabb szintje mérhető. Az antidepresszánsok, illetve a pajzsmirigy gyógyszerek és természetes készítmények is segíthetnek ezen az állapoton.

9. Dohányzás abbahagyása – A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli az idegrendszer, a tanulás és a memória szempontjából rendkívül fontos faktornak a szintjét.

Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
Budai Endokrinközpont

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: email
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!