Étrendi változások
Az emberi evolúció 2,5 millió éve során, a mezőgazdaság kezdetei előtt őseink gyümölcsöt, zöldséget, csonthéjasokat, olajos magvakat, sovány húst és halat fogyasztottak. Ezzel szemben a modernkori ember számára a jelenleg legtöbb kalóriát jelentő gabonafélék, tejtermékek, finomított zsírok és cukor viszonylag rövid ideje számítanak alapvető tápláléknak.
Vizsgáljuk meg!
A svédországi Lund Egyetem Orvostudományi Karán dolgozó Staffan Lindeberg immár több éve foglalkozik a hagyományos emberi táplálkozás egészségügyi hatásaival. Kutatócsoportja már korábbi tanulmányaiban is figyelemreméltónak találta a keringési betegségek és a cukorbetegség hiányát Kitava-sziget, a Trobriand-szigetek és Pápua Új-Guinea területein, ahol „még” nem kaphatóak a modern korra és a földművelő társadalmakra jellemző élelmiszerek.
A svéd klinikai tanulmány keretében kutatócsoportja olyan vizsgálati alanyokat hasonlított össze, akiknek három hónapra „kőkorszaki” (paleolit) étrendet írtak elő, olyan páciensekkel, akiknek – a jelenleg rendkívül egészségesnek tartott és széles körben propagált – mediterrán diétát írták elő. Utóbbi főként teljes kiőrlésű gabonát, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget és finomított zsírokat tartalmazott.
A paleolit étrendet követő betegeknek sovány húsok, halak, gyümölcs, zöldség, gumós növények és csonthéjasok fogyasztását ajánlották, gabonaliszt helyett pedig olajos magvakból készült lisztet fogyaszthattak. Gabonafélék, tejtermékek és a só nem szerepelt az étrendjükben.
A vizsgálat kezdetén a résztvevők közül mindenkinek magas volt a vércukorszintje (glükóz intolerancia) és egyesek közülük diagnosztizáltan 2-es típusú cukorbetegségben szenvedtek. Ráadásul mindegyiküknél koszorúér betegséget mutattak ki.
Lássuk az eredményeket!
A vizsgálat számos hasznos tanulsággal zárult.
1. A paleolit étrendet követő csoport tagjainál 12 hét elteltével lényegesen kisebb lett a szénhidrát fogyasztását követően mért vércukorszint emelkedés (–26%), míg a mediterrán étrend szerint táplálkozóknál szinte alig változott ez az adat (–7%).
2. A kísérleti időszak végére a paleolit módon táplálkozó csoport minden tagjának normalizálódott a vércukorszintje.
3. A paleolit táplálkozás elveit követő csoportba véletlenszerűen választottak be túlsúlyos és normál testalkatú résztvevőket is. Semmilyen összefüggést nem figyeltek meg a testsúly és a derékkörfogat adatait illetően, bár a csoport tagjainak a vizsgálat végére valamennyivel csökkent a derékkörfogata.
4. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a kalóriabevitelen és a fogyáson kívül valami más is felelős lehet az étrendben szereplő szénhidrátok sikeresebb feldolgozásáért. A két csoport közötti leglényegesebb különbséget a paleolit étrendet követők által nem fogyasztott gabonafélék és tejtermékek, ugyanakkor a nagyobb mennyiségben fogyasztott, magas rosttartalmú, friss gyümölcsök jelentették.
Ez a tanulmány is igazolta a korábbi vizsgálatok eredményeit, hogy a magas glikémiás indexű (GI) gabonafélékben és tejtermékekben található anyagok jelentős mértékben és hátrányosan befolyásolják a szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjét.
„ Ha javítani szeretnénk a csökkent szénhidrát-feldolgozó képességen és az inzulinrezisztencián, akkor a kalóriák vagy szénhidrátok mennyiségének számolása helyett talán okosabban tesszük, ha tartózkodunk egyes modern ételektől” – nyilatkozta Staffan Lindeberg, a kutatás vezetője.
Forrás: Science Daily, Ford. Homok Szilvia,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
