Mi köze a bélflórának az életminőséghez?

//

Az elmúlt években az ún. „bél-agy tengely” területén végzett kutatásokból kiderült, hogy az emberi mikrobiom összetétele és az életminőség, illetve a mentális egészség között egyértelmű összefüggés igazolható.

Mivel a bélflóra szimbiózisban él a gazdaszervezettel, jelentősen befolyásolja annak homeosztázisát. Az emberi bélflóra körülbelül 1,5 kg, megközelítőleg 10 14 számú mikroorganizmust és közel 2000 különböző fajt tartalmaz. A bélflóra minőségi és mennyiségi szempontból jellemző az egyénre, de azt az életkor, az étkezési szokások és a környezeti hatások is meghatározzák.

A nyugati országokban drámaian növekszik az autoimmun betegségek, az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve a különféle allergiák gyakorisága. Ezzel párhuzamosan csökken a magas rosttartalmú ételek, az oldhatatlan növényi rostok fogyasztása. E nyilvánvalóan civilizációs betegségek kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő diéta, a probiotikumok és a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) fogyasztása.

Számos vizsgálat mutatja, hogy a stressz és a hangulati zavarok szintén befolyásolhatók a mikrobiom helyreállításával. Magas életminőséget mutató emberek bélflórájában nagy számban kimutathatók egyes baktériumok, melyek egy butirát nevű rövid láncú zsírsavat állítanak elő a táplálékkal bevitt rostokból. A buritát szintje hangulati zavarok esetén nagyon alacsony.

A vastagbélsejtek elsődleges energiaforrásai a rövid szénláncú zsírsavak ( Short-Chain Fatty Acids – SCFA), melyek a teljes emberi energiaszükséglet 5-10%-át adják. Három fő típusuk a vajsav, a propionsav és az ecetsav. Közülük a vastagbél a vajsavat (butirátot) hasznosítja leginkább energiaforrásként. Hiányában a bélhámsejtek éheznek. Ez akkor fordulhat elő, ha nem fogyasztunk elég rostot, nem megfelelő a bélflóra összetétele, illetve gyulladásos és egyéb bélbetegségek esetén. A vajsav pótolható például tehéntejből készült vajjal (1 dkg vajban 3-400 mg vajsav/tributirin van) és egyéb készítményekkel.

A vajsav szerepét túlsúly, cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, daganatos bélbetegségek és idegrendszeri problémák kapcsán is számos kutatás vizsgálta már.

Források:

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!