Mivel a bélflóra szimbiózisban él a gazdaszervezettel, jelentősen befolyásolja annak homeosztázisát. Az emberi bélflóra körülbelül 1,5 kg, megközelítőleg 10 14 számú mikroorganizmust és közel 2000 különböző fajt tartalmaz. A bélflóra minőségi és mennyiségi szempontból jellemző az egyénre, de azt az életkor, az étkezési szokások és a környezeti hatások is meghatározzák.
A nyugati országokban drámaian növekszik az autoimmun betegségek, az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve a különféle allergiák gyakorisága. Ezzel párhuzamosan csökken a magas rosttartalmú ételek, az oldhatatlan növényi rostok fogyasztása. E nyilvánvalóan civilizációs betegségek kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő diéta, a probiotikumok és a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) fogyasztása.
Számos vizsgálat mutatja, hogy a stressz és a hangulati zavarok szintén befolyásolhatók a mikrobiom helyreállításával. Magas életminőséget mutató emberek bélflórájában nagy számban kimutathatók egyes baktériumok, melyek egy butirát nevű rövid láncú zsírsavat állítanak elő a táplálékkal bevitt rostokból. A buritát szintje hangulati zavarok esetén nagyon alacsony.
A vastagbélsejtek elsődleges energiaforrásai a rövid szénláncú zsírsavak ( Short-Chain Fatty Acids – SCFA), melyek a teljes emberi energiaszükséglet 5-10%-át adják. Három fő típusuk a vajsav, a propionsav és az ecetsav. Közülük a vastagbél a vajsavat (butirátot) hasznosítja leginkább energiaforrásként. Hiányában a bélhámsejtek éheznek. Ez akkor fordulhat elő, ha nem fogyasztunk elég rostot, nem megfelelő a bélflóra összetétele, illetve gyulladásos és egyéb bélbetegségek esetén. A vajsav pótolható például tehéntejből készült vajjal (1 dkg vajban 3-400 mg vajsav/tributirin van) és egyéb készítményekkel.
A vajsav szerepét túlsúly, cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, daganatos bélbetegségek és idegrendszeri problémák kapcsán is számos kutatás vizsgálta már.
Források:
- Dr. Hagymási Krisztina. és mtsai: A bélflóra patofiziológai jelentősége és szerepe mint terápiás célpont májbetegségekben, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika (Orvosi Hetilap. 2018; 159(36): 1465–1474.)
- Hijova, Chmelarova: Short chain fatty acids and colonic health. Bratis. Lek. Listy 2007., 108 (8).
- Obesity-Associated Gut Microbiota. Shen, Maitin in: Diet-Microbe interactions in the Gut, 2015. Role of SCFA and their Receptors in Dietary “Energy-Harvest”
- Hernandez-Granados Maria, José Franco Robles Elena: Postbiotics in human health. Food Research International vol. 137, 2020.
- P. Guilloteau és mtsai: From the gut to the peripheral tissues: the multiple effects of Burytate, Nutrition Research Reviews (2010), 23, 366-384
- Jian Tan és mtsai: The Role of Short-Chain Fatty Acids in Health and Disease, Department of Immunology, Monash University, Clayton, Victoria, Australia
- Tributyrin, a Stable and Rapidly Absorbed Prodrug of Butyric Acid, Enhances Antiproliferative Effects of Dihydroxycholecalciferol in Human Colon Cancer Cells, The Journal of Nutrition, Oxford Academic (oup.com)
- The Best POST-biotic Butyrate for Mast Cell and Histamine Supports, mastcell360.com
